Az ember, aki beutazza a világot napi 217 forintból

Magyarországkúl | 2018. Január 24.
Ön megélne minden nap 217 forintból? És külföldi utazásai során? Ez nem mindennapi teljesítmény pedig rendszeresen sikerül egy pécsi férfinak, aki korunk igazi kalandora.

Tíz év alatt csaknem száz nemzetet járt be hátizsákjával Tivadar, összesen csupán ezer dollárt (248 ezer Ft) költve szállásra, írja a Bors. Terve most az, hogy a következő hat évben a Föld összes országába eljusson.

Polgár Tivadar Pécsett született, de már a középiskolában eldöntötte, hogy bejárja a világot. Mint a legtöbben, először ő is pénzt keresni ment külföldre, a végeláthatatlan „alacsony költségvetésű” utazássorozatba pedig tíz éve vágott bele.

– A pénzhajhászás gyorsan átfordult élményhajhászásba –mondja. – Nem volt egyszerű, de elfogadtam, hogy a világ minden pontján a múltamat szimbolizáló magyarokba futok. Még tavaly Észak-Koreában is találkoztam hárommal. Oda egy futóverseny miatt utaztam – meséli a férfi, aki utazásai során igyekszik minél jobban csökkenteni a költségeit. A Kaukázusban nemrég két hetet töltött, ahol naponta mindössze 87 dollárcentből (217 Ft) oldotta meg az utazást, evést, és az alvást is.

– Stoppal járok, általában 2–3 perc alatt felvesznek. Közép-Ázsiában és Nyugat-Kína muszlim részén egyből itallal kínáltak és étterembe is vittek, miután beszálltam a kocsiba. Annyira jó dolgom volt, hogy egy nap alatt háromszor is ebédeltem – meséli jókedvűen.

A magyar világutazónak volt kürtőskalács üzlete Rotterdamban, tanított angolt Kínában, vakolta a Kőrösi Csoma Sándor emlékházat Tibetben, jelenleg pedig egy saját nyelviskolát működtet Kazahsztánban. Innen tíz hónap múlva áll majd tovább Dél-Amerikába, ahol két évet fog tölteni.

A 29 esztendős férfi végső célja, hogy ő legyen az első hátizsákos magyar, aki bejárja a Föld összes országát. Számításai szerint erre még hat évre van szüksége. Aztán motivációs előadóként akarja inspirálni történetével a fiatalokat – amint a képeken látszik, életbölcsességeket már most oszt bőven.

– Hét országban éltem életvitelszerűen. Pécsre másfél évente járok haza. Már az elején eldöntöttem, hogy semmi nem fog hátráltatni. Mára a családom is elfogadta ezt. Voltak párkapcsolataim, jelenleg is van kedvesem, aki tudja, hogy továbbállok. Az ő döntése, hogy velem jön, vagy megvár.

Exit mobile version