Gyerekkorunkban a funkcionalitás kevés volt ahhoz, hogy bármiért rajongjunk, így a leleményes gyártók igyekeztek feldobni az iskolai tanszereket is. A gitáros ceruzahegyező ennek egy igen jól sikerült példánya, ami azért is számított kifejezetten menőnek, mert a gitár közepében miniatűr fényképeken láthattuk viszont imádott színészünket, énekesünket.
Ha ilyennel hegyeztük a ceruzákat, úgy éreztük, a penna is jobban fogott, a matek dolgozat is jobban sikerült és az iskolabüfében is nagyobb szendvicset kaptunk. Egyszóval, miénk volt a világ! Neked volt retro gitáros ceruzahegyeződ?
