Az átkosban hasonló használati tárgyakkal vértezték fel magukat a háziasszonyok a linóleummal borított konyhában, és a VIM súrolótól ragyogó, Pitralontól szagló fürdőszoba sem sokban különbözött a szomszédétól. Bárhova mentünk vendégségbe, a hatalmas egzotikus, erdős faliposzterek szinte egy az egyben olyanok voltak, mint otthon, ugyanúgy, mint a műbőr fotelek melletti dohányzóasztalon pihenő tárcsázós telefon.
A műbőr mellett gyártottak bőrbarátabb, szövetanyagú karfás székek is, amik remekül illeszkedtek a magasfényű, szintén fa anyagú szekrényekhez. A vitrinben aztán közszemlére tehettük a kis porcelán figurákat, a libapásztor fiúcskát, és a balett táncos lányt, meg persze az erdő szinte összes lakosát. Neked milyen emlékeid vannak a retro nappalikról?