Ostoros neve elsőként alighanem a finom borokat juttatja eszünkbe. Az Egri Borvidékhez tartozó Ostorosi hegyközség ízletes nedűi többnyire azokban a pincékben érlelődnek, melyeket lakásként használtak a török időktől kezdődően. A pincéket az ottani riolittufa alapkőzetbe vájták, amely jól faragható, ugyanakkor tartós is. A múlt századi feltárások során 700 darab pincét találtak. Ezeket a helyi borok érlelésére, tárolására használják, mivel állandó a belső hőmérséklete és páratartalma.
Ostoros Egertől 6 km-re délkeletre fekszik, Andornaktályával, Novajjal, Szomolyával és Noszvajjal határos. Maga a település az Ostoros-patak észak-déli irányban húzódó völgyében helyezkedik el. A településtől északra az Ostoros-patak völgyében található egy 30 hektár területű víztározó, melyet a 80-as években alakítottak ki a patak vizének felduzzasztásával. A rendszerváltáskor a terület a helyi tanács, valamint az Egyetértés Szövetkezet tulajdonában volt. A szövetkezet a maga tulajdonrészét 2002-ben árverésre bocsátotta – a zárt körű liciten az eredetileg megállapított 14,3 millió forintos vételár jóval magasabbra kúszott, így az árat sokalló önkormányzat helyett egy egyéni vállalkozó lett a tulajdonos – 75 millió forintért. A víztározó jelenlegi bérlője megszüntette a korábbi fürdőzési lehetőséget, és a horgászok paradicsomává alakította a tavat. Új parkolót alakítottak ki, valamint stégeket hoztak létre a horgászok számára. A tóban ponty-, amur-, csuka-, süllő-, harcsa-, keszeg-, kárász-, busa- és törpeharcsa-állomány kínálja magát a szerencséjükre váró horgászoknak.
Szinok Gábor fotóriporter a napokban Ostoroson járt, és drónjának segítségével beavatott a gyönyörű természeti környezetbe, a rendezett szőlőültetvények és a csodálatos tó összhangjába.
