A csöröge a forró zsírban sült tészta zörgő, csörgő hangjára utal. Az Erdélyben és a palócoknál nagy hagyományokkal rendelkező retró desszertet főként farsangkor és az ünnepi időszakban készítették, amiről még Jókai Mór is megemlékezett az És mégis mozog a Föld című regényében:
Sőt még az is megtörténik, hogy poszpásznak barátfülét hoznak fel (amit csörögének, herőcének, forgácsfánknak, borkorcsolyának s nem tudom, még mi mindenfélének is neveznek szerteszét az országban), ami napkeleti virágnyelven azt jelenti, hogy szívesen látott vendég van a háznál.
A csörögefánk nemcsak nálunk, hanem az olaszoknál, a lengyeleknél, a bolgároknál, a franciáknál és az ukránoknál is népszerű desszert, de a tengerentúlon, az USA-ban is szeretik a vékony tésztájú, porcukorral megszórt finomságot. Házi baracklekvárba mártogatva verhetetlen!