A kék metró Arany János utcai megállójában van egy pad, amely a tegnap elhunyt Kossuth-díjas költőnek, Kányádi Sándornak állít emléket. A magyar kortárs költészet egyik legnagyobb alakja szerdán, kilencvenéves korában halt meg. Első költeményét Páskándi Géza közölte 1950-ben, a bukaresti Ifjúmunkás című lapban.
Fotó: MTI Fotó / Szigetváry Zsolt
A pad felett egy kis bronztábla van, amelyen a költő egyik ikonikus versét olvashatjuk. Az Urbanista kinyomozta, hogy az emlékhelyet 1993-ban egy nyugdíjas házaspár, Kunfalvi Endre és felesége állíttatta. A BKV először elzárkózott a dologtól, de aztán Vitéz Ágnes közbenjárására mégis felállíthatták a padot.
Nyáry Krisztián, aki akkoriban szintén a városházán dolgozott, és segített a projekt megvalósításában, a következőket írta erről: „Nagyobb politikusi morgásra számítottunk – élő embernek emlékművet? De végül ez volt az egyik ritka kivétel, amit a bizottsági képviselők egyhangúan szavazták meg, bár volt köztük, aki bevallotta, nem tudja, ki az a Kányádi.”