A vas és acél országában, a nagyszabású, 3 és 5 éves tervek országában mindenki egy célért dolgozott, egy célért ébredt fel reggelente, és izzította be a kotyogóst. Minden nap egy új esély, minden óra egy ajándék, aminek egy jó kommunista minden percét kihasználta, hogy a Magyar Népköztársaságot sikerre vigye. De a tervgazdálkodás éveiben nemcsak a percekkel, hanem a másodpercekkel is meg kellett küzdeni a gyárakban és az irodákban is, ha el akarták érni a 120 százalékot, amire retró propagandaplakátok tömkelege emlékeztette a munkásosztályt.