Mezopotámiai dámszarvasok születtek májusban a Szegedi Vadasparkban, a három szépen cseperedő borjat már a látogatók is megfigyelhetik az erdei kifutóban – tájékoztatta az MTI-t Veprik Róbert, az állatkert igazgatója.
A világ legritkább szarvasfajtáját 2013 óta tartják Szegeden. A csapat évről évre bővült egy-két borjúval, de furcsamód eddig szinte csak hímekkel; májusban született meg az első nőstény borjú. A látogatók az egész csapatot megfigyelhetik, sokszor egészen közelről, mert nem tartanak az embertől.
MTI-fotó / Kelemen Zoltán Gergely
A jó szaporulat azért is fontos, mert természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű fajról van szó. A Közel-Keleten honos dámszarvas többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állat, amely nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. A faj vesztét élőhelyük pusztulása és a modern lőfegyverek megjelenése okozta. A múlt század közepén már kipusztultnak hitték. Ekkor fedezték fel egy kisebb populációját Iránban, ahonnan a németországi Opel Zooba került pár egyed, amelyek később alapjául szolgáltak a faj megmentésének. Bár a teljes kipusztulást elkerülték, még ma is kevés – csupán néhány száz – példánya él ősi élőhelyén, köztük Izraelben, Irakban és Iránban.
A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál – tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont az agancsa kevésbé „lapátos”. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli, ahol elbújhat a ragadozók elől.