A kortárs képzőművészet lila köd, szokták mondani. (Azok, akik nincsenek képben és nem is akarnak képben lenni a kortárs képzőművészet ügyében.) Ez természetesen hülyeség,
a kortárs képzőművészet nem lila köd, hanem fehér köd, és ügyesen elhelyezett minireflektorokkal világítják meg.
Legalábbis a Sziget kortársképzőművész-udvarán (most már befejezzük a szóismétlést, tényleg) ez a helyzet. Az Art Zone nevű körbekerített réten (ahol egyébként sosincs tömeg, úgyhogy ideális helyszín az ejtőzésre, ülésre, fekvésre, jógázásra, tessék kihasználni a maradék kis időben – szívesen!) ugyanis kiállították Mátrai Erik festő-fényművész úgynevezett helyspecifikus installációját, a hat éve megálmodott Porticust, melynek lényege, hogy egy teret (itt éppen a rétet) telepumpálnak szárazjéggel, majd alulról-felülről (itt most értelemszerűen csak alulról) megvilágítanak, a szelfiző-partifotózó közönség legnagyobb megelégedésére. Tökéletes húzás volt ez a szervezőktől, rég nem láttunk ennyi önfeledt, saját magára és barátaira rácsodálkozó bulizót egy helyen, szó szerint új megvilágításba helyez ez mindent!
Természetesen tudjuk, hogy a fenti leírást nem könnyű értelmezni és főleg elképzelni (a kortárs művészet már csak ilyen), úgyhogy gyorsan mutatjuk is az egészet.