Megnyílt a A világ múmiái kiállítás. A tárlat, amely az év végéig látható a budapesti Komplexben, az ókori Egyiptomtól a XVIII. századi Magyarországig 4500 év múmiáit mutatja be.
A testek és a kiállítási tárgyak magyar és külföldi kutatók segítségével, hazai és nemzetközi múzeumok, magángyűjtemények, egyetemek és tudományos intézetek összefogásának köszönhetően érkeztek Budapestre. „Az új tudományos módszerek segítségével belelátunk a testekbe, és szinte meg tudjuk szólaltatni őket. Elmondják, miként éltek az emberek az ő korukban. A vizsgálatok segítségével megismerjük táplálkozásukat, személyes tragédiáikat, betegségeiket, haláluk körülményeit. Sok az izgalmas tárgyi emlék, ám ezek a múmiák még többet elárulnak a letűnt korok embereiről” – mondta Szikossy Ildikó antropológus, a kiállítás egyik kurátora.
Ganxsta Zolee múmiát néz (Fotók: A világ múmiái kiállítás)
„A világ múmiái” kiállítás bemutatja, hogyan konzerválódtak a testek természetes úton: a közönség láthatja többek között egy nyúl jégmúmiáját, forróság által kiszárított tetemeket és az egyik híres „lápi múmiát”, egy vaskori nő oxigénhiányos körülmények között konzerválódott testét is. Ugyancsak a természet őrizte meg 300 éven keresztül egy rejtélyes, erőteljes felépítésű férfi, az „Erdélyi múmia” testét, ám róla szinte semmi biztosat nem tud a tudomány.
A mesterségesen mumifikált testek között láthatók dél-amerikai múmiák, például a híres „kosármúmiák”, valamint számos ókori egyiptomi maradvány a hozzájuk tartozó tárgyi emlékekkel, koporsókkal, eszközökkel, amelyek elmesélik, miként gondolkodtak a halálról ennek a civilizációnak a tagjai. Az úgynevezett „Marylandi múmia” is része a tárlatnak; egy amerikai férfi felajánlotta a testét, hogy a tudósok a halála után ókori egyiptomi eszközöket és módszereket alkalmazva mumifikálják őt.
Liptai Claudia megnyit
„A világ múmiái” kiállítás idejére hazahozták Magyarországra a váci Fehérek templomában feltárt család három tagját, anyát, apát és kisgyermeküket, Jánoskát. A kriptában megőrzött testük tragikus, de az 1700-as években egyáltalán nem ritka sorsról árul el részleteket, és a tbc kutatásában is segítette a hazai és külföldi tudósokat.
„Nagyon érdekel a tudomány, de leginkább az emberi sorsok nyűgöznek le. Ezek a múmiák egykoron ugyanolyan emberek voltak, mint mi, gondolkodtak, éreztek, szerettek. Amikor ránézek ezekre a múmiákra, arra gondolok, vajon milyen életük lehetett” – mondta Liptai Claudia színésznő, műsorvezető, a megnyitó házigazdája.
Ganxsta Zolee 11 éves lányával, Zoéval érkezett a premierre. „Azt mondta, hogy érdeklik a múmiák, azt pedig fontosnak tartom, hogy minél több mindent lásson a világból, gyűjtse a tapasztalatokat. Együtt járunk kiállításra, de meccsre, shoppingolni és edzésre is” – mondta a zenész.