Jó minőségű, a kényesebb vásárlói igényeket is kielégítő húst csak a jó körülmények között nevelt és megfelelően táplált állatok adnak. Egyre inkább teret nyer “a boldog sertés a jó sertés” szemlélet a hazai állattartásban is, és lassanként trendivé válik, hogy sertésnevelő telepek visszanyúlnak a legjobb paraszti hagyományokhoz és ötvözik a tradicionális módszereket a modern technológiák és állattartási ismeretek előnyeivel. Ezért ma már az igényes vásárlók itthon is megtalálhatják akár hétköznapjaikra, akár az ünnepi időszakokra azokat a termékeket, amelyek kiállják a minőségi iránt támasztott elvárásaikat.
Egy sertésnek is jár a jó élet
A boldog sertés nevelésének több alapszabálya is van: nem szabad az állat fejlődési, hízási ütemét mesterséges módszerekkel gyorsítani (például mozgásszegény életmódra kényszerítve szűk helyen tartani), biztosítani kell neki a természetes étrendje szerinti táplálékot még akkor is, ha ezekkel lassabban éri el a vágósúlyt, és végül a vágást a lehető legkíméletesebben, a legkevesebb stresszel kell végrehajtani. Természetesen emellett nagy gondot kell fordítani a tisztaságra, az állatok egészégére is. Hiába választják a legjobb, legnemesebb fajtákat, ha ezeket a szempontokat nem veszik figyelembe, a sertéshús élvezeti értéke nem lesz kielégítő.
Gondos gazdáktól érkezik a jó hús
A tapasztalt állattartók nagyon jól tudják ezeket a szabályokat, és a jó gazdák ügyelnek is arra, hogy az állataik elégedettek legyenek, és megkapják azt, ami a “boldogságukhoz” kell. Tisztában vannak azzal, hogy szebb és jobb a húsa annak a sertésnek, amit tisztán tartanak és amelyiket hagynak eleget mozogni. Jól tudják, hogy a silány táppal etetett malacból nem lehet majd igazán finom kolbászt tölteni a legjobb fűszerezés és füstölési eljárással sem, ezért egészséges, és természetes takarmányokat adnak neki: például búzát, kukoricát, főtt krumplit, frissen kaszált nyers lucernát, főtt árpát, sütőtököt. A vágást is igyekeznek minél kíméletesebben végrehajtani: nem zaklatják, kergetik az állatot feleslegesen, mert kitapasztalták, hogy az ideges, hajszolt állat húsa rosszabb minőségű, és jól érzékelhetően megváltozik az íze is. A legkiválóbb húst is tökéletesen el lehet rontani egy rossz vágás során, mert a stressz következtében felszabaduló adrenalintól az izmok elsavasodnak, és a hús megváltozik.
A háztáji állattartásnak ezekből a generációk alatt felhalmozódott tapasztalatokból és a Magyarországon évszázadok óta magas színvonalon művelt mezőgazdasági tudományok eredményeiből építkezik a modern állattartás hazánkban. A korszerű sertéstelepek technológiai lehetőségei jóval bővebbek a hagyományos, falusi családi gazdaságokénál, ezért a magas színvonalú sertéstartás, a szigorú egészségügyi szabályok követése ezekben az üzemekben könnyebben megvalósítható. Bár romantikus elképzelések szerint csak a falun nevelhető boldog és egészséges sertés, a valóságban ezekben a létesítményekben is adottak ahhoz a körülmények, hogy kimagasló értékű sertéseket neveljenek, sőt sok szempontból ideálisabbak ehhez az adottságok. A legszigorúbb követelményeknek megfelelő sertéstelepeken például az állatok étrendjében kizárólag GMO mentes kukoricából és egyéb, jó minőségű gabonákból összeállított táplálék szerepelhet, az szükséges egészségügyi ellátást rendszeresen, szakértő felügyelet mellet kaphatják meg az állatok, fejlődésükön jól képzett szakemberek tartják rajta a szemüket.
Ma már egyre több helyen találkozhatunk belföldön is azokkal a magas minőségű, hazai termékekkel, amelyek a fenti szemlélettel nevelt sertések húsából készülnek. Azokat a termékeket, amelyek megfelelnek a szigorú követelményrendszernek a “Kiváló Minőségű Sertéshús” védjeggyel látják el.