Gyakoriak manapság a szájról szájra terjedő természetesnek és ezzel együtt hatékonynak is kikiáltott módszerek, és divat lett a gyógyszereket kártékony mérgeknek tekinteni. Pedig a láz nem tréfa, és bizony a gyógyszeres lázcsillapítás sok esetben elengedhetetlen, ha jót akarunk beteg gyermekünknek.
Mikor beszélünk lázról?
A normál emberi testhőmérséklet viszonylag tág határok között mozog, mutat egyéni eltéréseket, függ az életkortól, de még a napszaktól is. A testhőmérsékletünk reggel a legalacsonyabb, aztán folyamatosan emelkedik, a csúcsértéket délután 4 és 6 között éri el, majd csökkenni kezd. A normál testhőmérséklet 36 és 37 fok között van. 37 és 38 fok között beszélünk hőemelkedésről, 38 fok felett lázról, 40 fok felett pedig igen magas lázról.
Mi lehet a láz oka?
A láz oka lehet valamilyen baktérium vagy vírus okozta fertőzés, de lehet nem fertőző betegség vagy külső ráhatás is, így például túl erős napsugárzás okozta napszúrás, egyes oltások vagy gyógyszerek – például antibiotikumok, szívgyógyszerek -, de például fokozott izommunkával járó megterhelés, túlzásba vitt edzés is. Szóval nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, ha egy kicsit megemelkedik a testhőmérséklet, de figyelmen kívül hagyni sem ildomos.
A helyes lázmérés
A láznak vannak szemmel látható tünetei, így a kipirult arc, a bágyadtság, a könnyes, vöröses szemek, hidegrázás vagy lúdbőrözés, cserepes ajkak. Ha gyanús, hogy a gyerek lázas, többféle eszköz áll ma már rendelkezésünkre, hogy megbizonyosodjunk róla. A testhőmérséklet mérését több módszerrel és több testtájékon is szokás végezni. A kézzel való testőmérséklet megállapítás csalóka, nem érdemes alkalmazni. A gyermekkorunkból jól ismert higanyos lázmérőt szintén jobb száműzni a háztartásból, ezt egyébként 2009 óta tilos is idehaza forgalmazni, mivel az eszköz balesetveszélyes: ha véletlenül eltörik, a belőle kiömlő higany komoly mérgezést okozhat. A legnépszerűbbek manapság a digitális hőmérők, ezekkel pár pillanat alatt meg lehet mérni a testhőmérsékletet, és többnyire igen megbízható értéket mutatnak. Csecsemőknél a lázat a végbélnyílásba, 2-2,5 centire bedugott, bekrémezett hőmérővel mérhetjük meg legjobban. Hozzá kell azonban tenni, hogy itt úgynevezett maghőmérsékletet mérünk, amiből mindig le kell vonni 0,5 fokot ahhoz, hogy a tényleges testhőmérsékletet megkapjuk. Nagyobb gyerekeknél a jól ismert módon, a lázmérőt a hónaljba helyezve állapíthatjuk meg legegyszerűbb Létezik en, hogy mennyi a gyerek testhőmérséklete.
A digtális lázmérőnél költségesebb, de jó megoldást jelent a fülhőmérő, amely a külső hallójáratba helyezve egy pillanat alatt megméri a testhőmérsékletet, fontos azonban, hogy csak félévesnél nagyobb gyerekeknél használható és csak a helyes méréstechnikát elsajátítva ad helyes eredményt.
Kisbabáknak létezik még hőmérő cumi és folyadékkristályos lázmérő szalag vagy tapasz is, ezek azonban kevésbé megbízható eszközök, maximum tájékoztató jellegűnek tekinthetjük a mérési eredményüket.
A lázcsillapítás módjai
A megemelkedett testhőmérséklet hozzájárul a kórokozókkal szembeni eredményes küzdelemhez, ezért téves az a hozzáállás, hogy amint a szokásosnál feljebb kúszik a gyerek testhőmérséklete, azonnal lázcsillapítót tömünk bele, vagy megpróbáljuk a testhőmérsékletét fizikai módszerekkel csillapítani. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet állásfoglalása szerint ha jó a gyerek közérzete, és semmi más kirívó tünete nincs, csak a testhő emelkedése, akkor a lázcsillapítás nem indokolt. A pillanatnyi állapot és az esetleges kísérő tünetek alapján kell tehát a szülőnek döntést hoznia arról, hogy van-e szükség beavatkozásra.
Ha viszont a gyerek levert, rossz a közérzete és láthatólag lázcsillapításra van szükségünk, akkor több módszer áll rendelkezésünkre. Kétféle módozata létezik a lázcsillapításnak: a fizikális és a gyógyszeres megoldások. Ezeket érdemes kombináltan használni. A legtöbb félreértés a hűtőfürdővel kapcsolatos, pedig ha a szülő jól csinálja, ez a leghatásosabb lázcsillapító módszer. Engedjünk a fürdőkádba 37-38 fokos vizet, ültessük bele a gyereket, majd hideg víz lassú, fokozatos adagolásával kezdjük a fürdővizet lassan hűteni, amíg el nem érjük a 31 fokos hőmérsékletet. Semmi esetre se fürösszük viszont hideg vízben a gyereket, és ne hagyjuk azt se, hogy a lehűtött fürdőben sokáig üljön. A hűtőfürdő 10-15 percnél tovább ne tartson, de szükség esetén többször is megismételhetjük.
Másik hatékony módszer a vizes borogatás, de nem úgy, ahogy anyáink idejében volt szokás – csuklóra és bokára tekert vizes zsebkendővel. A lényeg ugyanis az, hogy minél nagyobb testfelületet borogassunk be. Ehhez langyos vízzel nedvesítsünk át egy lepedőt vagy törölközőt, csavarjuk ki, majd hónaljtól combközépig tekerjük be vele a kis beteg testét. Erre egy vékony, száraz ruhát tekerjünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét, cseréljük azt egy másikra. Ezt mindaddig folytatni kell, amíg a gyerek láza le nem megy.
Lázcsillapító gyógyszerhez csak 38 fokos testhőmérséklet fölött nyúljunk. Három fajtájuk létezik ezeknek a piruláknak – a paracetamol, az ibuprofén és az amidazofen tartalmúak. Az, hogy kinek melyik válik be, egyéntől függ, ki kell tapasztalni, hogy a gyermekünknél melyik a leghatásosabb.
Fontos még néhány alapvető gyakorlati dolgot megemlíteni: ha lázas a gyerek, nem szabad nagyon melegen öltöztetni vagy hatalmas dunyhába bugyolálni, mert az gátolja a szervezet hőledását és akadályozza, hogy a láza lemenjen. A legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, lehet az víz, limonádé, tea vagy gyümölcslé. Az evést viszont ne erőltessük, csak könnyű, pépes ételeket, levest adjunk a gyereknek. Ha pedig komolyabb bakteriális fertőzés áll a láz hátterében, és antibiotikumos kezelést lát szükségesnek a doktor, ne feledkezzünk meg arról, hogy a kicsi bélflórájának védelme érdekében probiotikumot is ajánlatos adni neki.
Mi a lázgörcs?
Érdemes pár mondat erejéig kitérni egy nagyon rémisztő jelenségre a lázzal kapcsolatban, amit bátran nevezhetünk minden szülő rémálmának. Ez pedig a lázgörcs. A lázgörcs általában kicsi gyerekeknél jelentkezik (6 hónapos és 5 éves kor között), amikor hirtelen nagyon megugrik a testhőmérséklet, és a gyerek az epilepsziás rohamhoz hasonló tüneteket produkál: fennakad a szeme, görcsösen rángatóznak az izmai, esetleg hány vagy habzik a szája. Arról, hogy ez mennyire ijesztő, egyik bloggerünk két alkalommal is írt már. Szerencsére azonban amennyire félelmetes maga a jelenség, annyira ritka, hogy maradandó károsodást okozna. Legtöbbször a lázgörcs-roham nem tart tovább 10 percnél, ha pedig elmúlt, a gyerek megnyugszik, izmai ellazulnak, s egy órán belül normalizálódik a viselkedése.
Ha azonban a roham 10 percnél tovább tart, a gyerek nincs még féléves vagy rövid időn belül nem tisztul ki a tudata, azonnal hívjunk mentőt. De még akkor is, ha ennél rövidebb ideig tart a roham, érdemes orvost hívni, és utánajárni, nincs-e súlyosabb betegség (például agyhártyagyulladás vagy epilepszia) a jelenség hátterében. Jó hír, hogy ez nagyon ritka, és a lázgörcsre való hajlamot a gyerekek iskolás korukra általában ki is növik.