Sokan azt képzelik az asztrometeorológiáról, hogy olyan, mint egy általános előrejelzés, amely minden állatövi jegynek mást mutat. Ez tévedés, mert ha hétágra süt a nap, és negyven fok van árnyékban, azt az összes állatövi jegy egyformán melegnek és jó időnek fogja érezni. Vagyis az asztrometeorológia nem állatövi jegyek szempontjából vizsgálja az időjárást, és nem azt kívánja előrejelezni, hogyan éli meg például a meleget a Bika vagy a Mérleg, hanem azt kutatja, hogy a csillagok állása szerint milyen lesz az idei évben az időjárás. Az asztrometeorológiai megállapítások, számítások egyébként nem új keletűek. Nem napjainkban, a csillagfejtés népszerűségét kihasználva láttak napvilágot, hanem több ezer évvel ezelőtt. Nyoma van már a káldeusi agyagtáblákon, és Ptolemaiosz Tetra Biblos című asztrológiai műve is részletesen foglalkozik vele.
A csillagok és a természet törvényei
Az asztrológia vallja, hogy a természet meghatározott törvények szerint működik, és az időjárás alakulását nagyban befolyásolják a kozmikus erők, a váltakozó csillagállások. Azt, hogy nedves vagy száraz lesz-e egy év, alapvetően befolyásolja, hogy melyik bolygó uralja az adott esztendőt. A 2006-os év a Hold uralma alá tartozik, amelyben az időjárás változékony, nedves és a hűvös lesz. Rengeteg csapadék esik, a folyók megáradnak, az embereknek pedig késlekedés nélkül kell segítséget nyújtaniuk.
Előrejelzés a Kék toronyból
A középkorban egy cisztercita szerzetes, Mauritius Knauer berendezett egy obszervatóriumot, a Kék tornyot, amelyből az égboltot tanulmányozta. Csillagászati tapasztalatait kiegészítette a természetre vonatkozó népi bölcsességekkel, az atmoszférikus és klimatikus jelenségekkel és az asztrológiával. Így képes volt olyan meteorológiai előrejelzést készíteni, amely ma is megállja a helyét. A középkori asztrometeorológia szerint a Hold éve nedves és hideg, s a következők szerint alakul.
Május végre melegebb lesz, de az esernyőt és az esőkabátot tartsuk készenlétben, mert többször jön az égi áldás, sőt, a hónap második felében a jégeső is várható. Ezért ajánlják a Hold évében azoknak, akik a mezőgazdaságból élnek, hogy feltétlenül kössenek jégkárbiztosítást.
A Hold esztendejében a nyár később köszönt be, és csak augusztus 24-éig tart. Ekkor hirtelen erős lehűlés veszi kezdetét egészen szeptember 14-éig. Az ősz ismét nedves lesz, rengeteg eső hull. Október 14-e után az angyalok megrázzák a párnájukat, és megérkeznek az első hópelyhek. Ekkor érdemes előkeresni a szekrény mélyéről a kesztyűt, a sálat, a sapkát és a télikabátot, mert beköszöntenek a nagyobb hidegek is.
Novemberben időjárásunk a megszokott lesz, a hónap közepétől a hó végéig szárazabbá válik, ám utána megint sok nedvesség jut. Decemberben ismét több lesz a csapadék, a havazások és az esőzések váltják egymást. December 20-ától január 12-éig ismét a mínuszok veszik át az uralmat, majd február 17-éig megint jön az égből az áldás, eső és hó formájában.
Február végén növekszik a napos órák száma, és már egyre közelebb lesz az asztrológiai újév március 21. kezdete, amelyben a Nap veszi át az uralkodó szerepét, s ez arra utal, hogy sokkal több lesz a melegebb, szárazabb, napfényesebb és derűsebb órák száma, és az áradások után nagyobb esély van az aszály kialakulására is.
A témában ajánlott irodalom:
Maya: Asztrometeorológia (Kiadó: Egely Kutató-Fejlesztő Kft., 1990 Ft), Ptolemaiosz: Tetra Biblos (Magánkiadás, 1370 Ft)
A Nap és a Hold az időjárásban
Ptolemaiosz szerint, ha Nap:
tiszta ragyogással, párafátyol nélkül kel fel, vagy nyugszik, derült lesz az idő,
vörösen lángoló környezetben, vörösre festett felhők között kel vagy nyugszik, erős lesz a szél,
a Nap felhőkbe burkolódzva kel vagy nyugszik, viharos, hűvös, esős idő lesz.
Ha a Hold:
tiszta fényben ragyog, és nincs udvara, derült idő várható,
fényét gyenge vörös tónus fedi, de jól látható, borús, szürke, esős napok fenyegetnek,
minél több udvara van, annál nagyobb esős periódusok következnek.