Ne vegyük magunkra!
Ahogyan a mondás tartja, a gyereket nem magunknak, hanem az életnek szüljük. Pszichiáter szakértőnk, dr. Piczkó Katalin szerint ezt az elvet kell szem előtt tartanunk, amikor kamaszkorú csemeténk előáll azzal, hogy nem kíván velünk tartani a családi nyaralásra, ő inkább a barátokkal sátorozna a közeli tónál. „Minden fiatal életében máskor jön el az idő, amikor az önállósága eléri azt a szintet, hogy olykor elvágyik a családtól, hogy bontogathassa a szárnyait, hogy kipróbálja, milyen az, ha a saját életét éli – mondja a pszichiáter. – Ez a lépés hozzátartozik az egészséges felnőtté válás folyamatához, így semmiképp nem szabad úgy megélnünk a helyzetet, hogy gyermekünk számára már nem vagyunk elég jók, elég érdekesek, elég szórakoztatóak. Tudatosítsuk magunkban, hogy nem bennünket utasít el, hanem önállósítja önmagát, és ehhez bizony hozzátartozik a családtól való függetlenség bizonyos fokú átélése.” Ha a szülő és gyereke között bizalmi a viszony, és kölcsönös szereteten, megértésen alapul, akkor leginkább a féltés az, ami miatt az ilyen típusú elszakadás sem könnyű. Szakértőnk azt tanácsolja, beszélgessünk a dologról, vessük fel a gyermekünknek, miféle problémák, helyzetek állhatnak elő egy-egy ilyen nyaralás során, és mikor, hogyan kell felelősségteljesen és helyesen viselkedni. Nyilván neki is lesz véleménye, lesznek gondolatai, melyekből kiderül, valóban felkészült-e arra, hogy míg mi nyaralunk, egyedül tölthessen otthon egy hetet, vagy épp a barátaival utazhasson.
Bosszantó fék helyett biztos bázis
„A gyerek önállósulási vágya általában olyan családokban okoz gondot, ahol egyébként is sok a konfliktus, ahol a tagok nem bíznak egymásban, és folyamatosan támadást vélnek felfedezni a másik viselkedése mögött – véli szakértőnk. – Ilyenkor jönnek elő a már nem vagyok elég jó neked, nem igaz, hogy állandóan csavarognál, amíg az én kenyeremet eszed, oda jössz, ahová én megyek típusú mondatok, amik sokat rontanak a helyzeten. Ismerjük fel, ha hasonlón megyünk keresztül, és tegyünk ellene, sok beszélgetéssel, mert fontos, hogy ha nagy is a gyerekünk, érezze, hogy nem bosszantó féket, hanem biztos bázist szeretnénk jelenteni az életében. Egy biztos: pusztán a gyerekünk éledező szabadságvágya miatt nem jó, ha magunkat marcangoljuk. Inkább legyünk rugalmas partnerek első önálló nyaralása megszervezésében és lebonyolításában!”