Égben lebegő kolostorok: a görög Meteorák

V. A. | 2014. Július 14.
Egy görög nyaraláson érdemes meglátogatni a mesebeli szépségű Meteórákat. Amikor először jártam ott, nemcsak a táj szépsége, a középkori szerzetesek merészsége vagy a kolostorok sziklákkal való harmóniája nyűgözött le, de az épületek belső termeinek megkapó gazdagsága is magával ragadott.

Az UNESCO világörökségét is képező sziklatemplomokat a görög szárazföld közepén találjuk, és csak többórás buszozás után közelíthetjük meg őket a tengerpartról. A látvány azonban mindenért kárpótol. A szinte megközelíthetetlenül meredek sziklacsúcsok tetején környezetükbe olvadva kolostorok bújnak meg, jelenlétükről a vörös téglatetők árulkodnak.

A 100-150 méter magasan lebegő kolostorok többségében csak néhány szerzetes vagy apáca él, közülük a nagyobbak a turisták számára is látogathatóak. A Nagy Meteorában, azaz a Metamorphoseos- és a Szent István-kolostorokban járva nem csupán a 14–15. századi szerzetesek világtól elvonult életét, de a 16. századi, keleti freskóművészet remekeit is megismerhetjük.

A Pindosz-hegységben fekvő kolostorokat száz éve még csak létrák és kötelek segítségével lehetett megközelíteni. Talán ezért is azonosították könnyen a film készítői a keresztény emlékeket a Trónok harcából ismert Sasfészekkel.

 
 
 
Exit mobile version