Utolsó témához és utolsó héthez érkezett a Tanpálya játéka. Mostani cikkünkben elektronikus segítõ berendezésekrõl esik szó, melyek ma már szerencsére sok autóban megtalálhatóak.
Reméljük, hogy sok hasznos információval szolgáltunk az érdeklődők számára a négy hét alatt. Azonban továbbra se felejtsd el, ami az Allianz Hungária Vezetéstechnikai Centrum mottója is egyben: A Biztonság nem lehet szerencse kérdése!
A Vezetéstechnikai Centrumról bővebben a www.tanpalya.hu oldalon olvashatnak az érdeklődők!
Elektronika az autóban
Pesoldt Ferenc vezetéstechnikai tréner
A blokkolásgátlóról
Az ABS, azaz a blokkolásgátló berendezés minden elektronikus segédegység alapja.
Az ABS célja:
1. a fékezett kerekek blokkolásának megakadályozása és ez által a fékút rövidítése, hiszen a gördülve fékezett keréknél nagyobb lassulás érhető el, mint a blokkolónál. Fontos, hogy a fékútrövidülés nem minden burkolaton és nem minden gumiabronccsal érhető el!
2. a fékezés ideje alatt a kormányozhatóság fenntartása, mert ha az első kerekek megcsúsznak, akkor a gépkocsi kormányozhatatlanná válik. Így, ha az akadály előtt megállni már talán nincs is lehetőség, de kikerülni azt még az ABS segítségével lehetséges.
3. a fékezés közbeni stabilitás megnövelése, mert ha a hátsó kerekek megcsúsznak, pl. egy vészfékezés alkalmával, akkor a megpördülés szinte elkerülhetetlen.
Tehát az ABS használatával sem pánikfékezés esetén, sem a kétoldali kerekek között kialakuló tapadáskülönbség esetén (pl. útpadka) nem perdül meg, és végig kormányozható marad az autó. Ezért bátran kijelenthető, hogy az utóbbi harminc évben a blokkolásgátló növelte a leghatásosabban a járművek aktív biztonságát. Azt azonban gyorsan le kell szögeznünk, hogy az ABS nem csodaszer, mert természetesen csak a fizikai határokon belül lassítja a gépkocsit.
Az ABS akkor lép működésbe, ha kellő láberőt fejtünk ki a fékpedálra, tehát puha fékezésnél nem dolgozik. Viszont, ha aktiválja magát, azaz csökkenti, vagy növeli az adott kerékre jutó féknyomást, akkor ez a fékpedál pulzálásról és az ezzel együtt jelentkező zajról ismerhető fel.
Az ABS 1 mp alatt 10-20-szor fékez, és ugyanennyiszer oldja a féket kerekenként egyedileg. Az ember erre vészhelyzetben egyszer képes, a másodikat csak eltervezi, de kivitelezni már nem képes. Ez fontos érv lehet egy autóvásárlásnál, mert sem a metál fényezés, sem a CD-s rádió, sem a fűthető ülés nem csereszabatos az ABS-szel.
Mit tud a Menetdinamikai Stabilizáló Rendszer (ESP)?
A menetdinamikai stabilizáló rendszer az ABS továbbfejlesztésének az eredménye. Automatikusan beavatkozik, ha fennáll annak a veszélye, hogy a vezető elveszti uralmát az autó felett, és ezt sokkal korábban teszi, mint ahogy a vezető reagálni tudna.
Az ESP folyamatosan vizsgálja a gépkocsi mozgását annak érdekében, hogy a veszélyes helyzetben segíteni tudjon a vezetőnek. Másodpercenként kb. 25-szöri ciklikussággal ellenőrzi, hogy a kívánt kormányállásnak megfelelően halad-e a jármű. Ha nem, akkor működésbe lép, egyedi kerékfékezéssel és motor-beavatkozással állítja helyre a stabilitást. A rendszer reakcióideje kisebb, mint egy gyakorlott gépkocsivezetőé. A jármű vezetője a beavatkozást a lefékezett kerék kattogó zajáról ismeri fel és egyidejűleg az ESP ellenőrző lámpa is villog a műszerfalon.
Miért fontos segítőtárs az ESP?
mert a leggyakoribb baleseti ok, hogy a vezető elveszti az uralmát a jármű felett. Túlságosan nagy sebességgel halad, tévesen méri fel az út vonalvezetését, vagy túl hirtelen változtat irányt.
mert a súlyos kimenetelű balesetek több, mint 60%-a oldalirányú ütközésre, ezek többsége pedig kisodródás okozta hibára, túlzott kormányreakciókra vezethetők vissza.
Természetesen akkor vezetünk jól, ha az elektronikának nem kell közbeavatkoznia, de vészhelyzetbe kerülve sokat segíthet a vezetőnek, ha van az autóban.
Mindkét elektronikus rendszer kiválóan tesztelhető Vezetéstechnikai Tanpályánkon. Elméletben és gyakorlatban egyaránt kitérünk a rendszerek működésére, előnyeire.