Természetesen a titok nyitja a mennyiségekben, minőségben és a gyakoriságban rejlik. Vannak olyan élelmiszercsoportok, amelyek fogyasztása minden nap ajánlott valamilyen formában. Ilyen például a tejtermékek, húsfélék, gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök. Ajánlatos, ha hal, olajos magvak, illetve hüvelyes minden héten szerepel az étlapon. Tojásból egy egészségesen összeállított étrendben hetente kb. 3-4 db. forduljon elő, míg édességeket hetente 2 alkalommal ajánlatos fogyasztani.
A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövid távon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, amelyet a szénhidrátfelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glukóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben ezekből nincs elegendő mennyiség jelen, az állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentős mértékű csökkenését eredményezi.
Az édességek fogyasztása természetesen ésszerű határokon belül egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású gyermek és felnőtt esetében is beilleszthető az étrendbe. Fontos, hogy az édességek lehetőleg ne főétkezések helyett kerüljenek fogyasztásra, hanem inkább étkezések (pl. ebéd) után, zárófogásként, desszertként, és egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, 1 szelet sütemény. Fontos az is, hogy az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak 1-2 alkalommal szerepeljen az étrendben.
Ha lehangoltak vagyunk, a csokoládéból elég egy-két kocka, hogy felfrissüljünk, és jobban érezzük magunkat. Bizonyított tény ugyanis, hogy a csokoládé a kakaóbab egy bizonyos hatóanyaga nyomán fokozza a boldogságérzetet.
Az antioxidáns anyagok védenek meg a szabad gyökök által okozott oxidatív reakciók káros hatásaival szemben. Természetes élettani folyamat, hogy szabad gyökök keletkeznek a szervezetben. Fontos szerepük elsősorban abban rejlik, hogy védelmet nyújtanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok ellen.
A modern táplálkozástudományi kutatások bebizonyították, hogy a brokkoli, a spenót, a paradicsom, a paprika, a citrusfélék, a dió és a vörösbor mellett a csokoládéban is megtalálható az antioxidánsok egyik csoportja, a flavonoid. A kakaó, és a belőle készült csokoládé többféle flavonoidot tartalmaz, az egyik fajtájának (katechin) nagy előnye, hogy jól felszívódik. A kakaóban található antioxidáns az erek működésére, a vérrögképződés kivédésére, és ezáltal a szívbetegségek megelőzésére van kedvező hatással. Igaz, hogy a csokoládé esetében a feldolgozás során csökken a flavonoidok tartalma, de a kíméletes technológiával előállított termékekben ezek nagy része megőrizhető.
Táplálkozástudományi szempontból a több kakaómassza és kakaóvaj, az értékes fehérje, ásványi anyagok, valamint természetesen a cukrok, illetve keményítő adják meg a táplálkozás-élettani értékelés alapját a kakaóval készült termékeknél. Ehhez járulnak az ízanyagok, a szerves savak, a theobromin, a koffein és további olyan vegyületek, amelyek biológiai jelentőségét közelmúltban ismerték fel, és amelyek kutatása ezekben a termékekben hónapról hónapra új eredményeket hoz.
Mit nevezhetünk csokoládénak?
Csokoládé az olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14 % a zsírmentes kakaó szárazanyag.
Kakaós bevonó: Kakaóporból, cukorból, növényi zsírból, szükség szerint tejkészítményekből finom aprítással készített, bevonásra (áthúzás, mártás), formázásra alkalmas massza, amely szobahőmérsékleten szilárd, a készítéshez felhasznált zsiradék olvadáspontja feletti hőmérsékleten pedig folyékony anyag.
Kakaóvaj: A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30 °C-on kemény, míg 36,5 °C-on (testhőmérsékleten) teljesen megolvad.
Kakaó, kakaópor: Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék, amely legalább 10% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell, hogy tartalmazzon.
A csokoládé és kakaós bevonó színe, állaga alapján is könnyen megkülönböztethető.
Látogass el honlapunkra! »