Sony – Varnus Xavér DVD

nlc | 2007. Október 29.
A Raveltõl Vangelisig címû duplaplatinalemezes nagy sikerû album után, októberben végre megjelenik Varnus Xavér életét átfogó portré DVD-je, több mint egy órás zenei anyaggal, melyek többet közt a Müpa, a Dohány u-i Zsinagóga, a Canterbury Székesegyház, valamint a párizsi St Sulpice templom-béli hatalmas sikerû és lebilincselõ hangulatú koncertekbõl készültek.

A Sony-BMG közel egyesztendős kutatás-gyűjtés és szerkesztés után páratlan ritkasággal, Varnus Xaver életmű-DVD-jével szeretné meglepni a zenerajongókat. Ez az életmű, túlzás nélkül állíthatjuk, egyedülálló a zene történetében. A letűnt évszázadok során ugyan sok olyan zongorista, hegedűművész, énekes és karmester volt, kinek saját művészetén keresztül sikerült diadalra vinnie a zene nagy ügyét a legnagyobb tömegek előtt is, de orgonista egy sem akadt közöttük. Tudunk a kortársak által rajongott-gyűlölt Liszt Ferenc csodálatos koncertturnéiról, a Paganinit körbeölelő misztikumról, vagy a nagy Pavarottit követő tömegekről. De az orgona, mely évszázadokig a templomi szertartások kedves színfoltja volt csupán, Bach halála óta nem kapta meg azt a művészét, aki tehetségével és kommunikációs kézségével át tudta volna törni az orgonát körbezáró falat.

Varnus Xaver pályafutása ezért is egyedülálló. E közel négy órás DVD-n nem csak legnagyobb diadalait követhetjük nyomon e lenyűgöző karriernek, hanem Xaver, a mesélő, sok-sok fénykép, korabeli filmfelvétel és dokumentum segítségével elkalauzol bennünket gyermekkora világába. Hallhatjuk három esztendős korából az első hangfelvételét, s ironikus-elgondolkodtató szavaiból megismerhetjük az idegenből Magyarországra került nagypapa és családja történetét, amely történet annak a polgári középosztálynak a története is, amelyiket Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című könyvében siratott el.

A filmben megszólal az azóta elhunyt költőfejedelem, Faludy György, a magyar írók 98 esztendős doyenje, Fejtő Ferenc, Hidas Frigyes zeneszerző, Dr. Kabdebó Lóránt professzor, a magyar televíziózás nagy öregje, Vitray Tamás, a keserédes dalok nagymestere, Presser Gábor, és Xaver édesanyjának egykori szülészorvosa, Dr. Czeizel Endre. Xaver első mestere, a zeneakadémiai orgonaprofesszor Kárpáti József pontos szavakkal elemzi Xaver rendkívüli képességeit, Timothy Abley, a londoni Time rettegett zenekritikusa pedig Xaver angliai koncertjein gyűjtött benyomásait meséli el.

S mindeközben megállíthatatlanul árad a muzsika. A filmben részleteket hallhatunk-láthatunk Varnus Xaver angliai koncertjeiből, amikoris a négyezres tömeg, és a királyi család tagjai előtt improvizált a roppant méretű Canterbury Katedrális orgonáján. Eljutunk a kamerák által a Da Vinci-kód című könyv legendás helyszínére, a párizsi St-Sulpice templomba, és e hangversenyén hallhatjuk a világ talán legcsodálatosabb hangú orgonáját, a nagy Cavaillé-Coll-hangszert. Elvisz bennünket a drezdai Kreuzkirchébe, és a világ legmagasabban fekvő templomába, a franciaországi Alpe d’Huezbe, amelynek orgonája kéz alakú: Isten kezét szimbolizálja. Hallhatjuk általa azt az angol orgonát, amelynek billentyűi mellől vezényelte egykor Handel a Messiás bemutatóját. Részletek hangzanak el Xaver első, immáron legendává lett Dohány utcai zsinagóga-koncertjéből, amelynek végén hétezer ember énekelte el a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt. Részletek csendülnek fel Vásáry Tamással, Kincses Veronikával és Bogányi Gergellyel adott közös hangversenyeiből. Ott lehetünk a képkockák által a híres temetőkoncerten, ahol nyolcezer ember hallgatta a Lipcsei Kántor muzsikáját Bach halála órájának évfordulóján, és ismét felidézhetjük a film segítségével a Művészetek Palotája nagyorgonája avatásának felemelő pillanatát, amikor Xaver először szólaltatta meg Európa legnagyobb koncerthangszerét.

Sokunk nevében fogalmazza meg e film elején Faludy György: „Vele nem csak az orgonazenét szerettem meg, hanem azt, hogy az ember itt van, és nagyon örül az életnek, ameddig a zenéjét hallgatja. Hogy egy magasabb szintre viszi az embert. Hogy az ember hallgatja őt, és közben úgy érzi: az Élet örökké tart, és nagyon édes. Pedig az Élet nem tart örökké, és nem is nagyon édes.”





Exit mobile version