„Szeretek jól szórakozni, amikor játszom, és szeretem a komédiát. Egészen más világban járok, amikor zenélek, olyankor megtehetem mindazt, amit a való életben nem.” Így az 57 éves Bill Frisell, sokak szerint a legamerikaibb jazzgitáros, aki a rock, a country és a blues érzésvilágát is magáénak tekinti. Gyerekkorában klarinétozott, majd szaxofonozott, s négyévesen építette első kartongitárját. E hangszer mellett akkor döntött végleg, amikor Wes Montgomeryt hallotta gitározni. Nem sokkal később beiratkozott a bostoni Berklee-re, és kisvártatva olyan neves jazzistákkal játszhatott együtt, mint Jim Hall, Pat Metheny, Mike Stern, Vinnie Colaiuta és Joe Lovano.
Első saját lemeze, az 1982-ben megjelent In Line jelentette az ECM kiadóval folytatott szoros együttműködésének kezdetét. 1987 óta a Nonesuch hű alkotója, a Knitting Factory nevű, kultikus New York-i underground klub visszatérő fellépője, és többek közt Jim Hall, Don Byron, Charlie Haden, David Sanborn, Marianne Faithful, Elvis Costello, Ron Carter és Paul Motian partnere.
Amióta Quartet című lemeze elnyerte a német Grammynek nevezett Deutsche Schallplattenpreist, nem telik el év úgy, hogy munkáját ne jutalmaznák újabb díjjal. Talán kevesen tudják, hogy A millió dolláros hotel című film zenéje is az ő nevéhez fűződik.
Áradó, lebegő, a legkülönbözőbb stiláris és műfaji kereteken belül mozgó, történetmesélő gitárjátéka kiválóan emeli ki a vetített képek atmoszféráját.
Már a kilencvenes években Buster Keaton több némafilmjéhez komponált zenét. November 7-én a Művészetek Palotájában nemcsak Keaton alkotásai, hanem Bill Morrison munkái és Jim Woodring animációi is új dimenziót kapnak a Bill Frisell Triónak köszönhetően.
Látogass el honlapunkra!