A cserebere reggeltől estig zajlik az olimpiai létesítmények környékén, s vannak, akik nem is elsősorban azért jönnek, hogy lássák a játékok eseményeit, hanem hogy – lehetőleg különleges darabokkal – bővítsék a gyűjteményüket.
Az amerikai Ken Weissnek ez a nyolcadik olimpiája, többön atlétikaedzőként vett részt, Londonban és Rióban pedig kitűzőgyűjtőként, ilyen minőségében önkénteskedik. “Ez egy hatalmas közösség, bárki csatlakozhat hozzá, akinek kedve van. Persze nem árt eldönteni, hogy milyen kitűzőket szeretne gyűjteni, hiszen rengetegféle létezik. Hoznak magukkal a részt vevő országok olimpiai bizottságai, a szponzorok, készítenek maguk a rendezők… Ha ön újságíró, ez biztosan érdekelni fogja” – mondja Weiss, és előhúz a hátizsákjából egy kordbársonnyal borított lapot, rajta vagy háromtucatnyi, a játékokról tudósító médiumok gyártatta jelvénnyel.
Megengedi, hogy megnézegessem őket, aztán az egészet visszasüllyeszti a táskájába. “Hivatalosan pénzt kérni nem lehet értük, mégis van, aki árulja őket, így óvatosnak kell lennem. Szeretek újoncoknak beszélni a gyűjtögetésről, de nem akarom, hogy lenyúljanak” – magyarázta.
Olvass többet a magyar éremgyűjtőkről az NLC-n!
- Hosszú Katinka három aranyérmet és egy ezüstöt gyűjtött
- Kozák Danuta négyszeres olimpiai bajnok. Még.
- Szilágyi Áron megvédte a címét Rióban
Weiss, akinek egy az 1936-os, berlini olimpiáról származó kitűző a legértékesebb darabja, belépett az egyik legnagyobb olimpiai ereklyegyűjtő klubba is, amely Rióban is tartott vacsorát: a tagok ilyenkor összejönnek, és természetesen csereberélnek.
“Én csak a kitűzőket gyűjtögetem, de vannak, akik az olimpiai fáklyákat, vagy a sportolóknak az ötkarikás részvételért járó érmeket keresik. Ez viszont nagyon drága mulatság, dollártízezrek mehetnek el rá” – mondta.
Azt is megtudtam tőle, hogy a riói olimpia slágerkitűzője a koszovói olimpiai bizottságé, méghozzá azért, mert az ország először szerepel önállóan a játékokon.