A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Lõn az ember, és lõn rá a ruha, s ezekhez még egyéb kellemes és hasznos tárgy az vislethez. Vala ezeknek változása a divat, az minden korokban más és más eszeknek szüleménye szerént. Színezé az emberek életit, testit. S hogy mikor hogyan, az mindjárt kiderülhet.
Kalaptörténet
Az etimológia gyakran elárulja a fejfedők rendeltetését. Például a spanyolok sombrerója a “sombra”, azaz árnyék szóból ered. A szalmakalap különféle fajtái már az ókorban elterjedtek voltak. A középkorban jelentek meg a mai kalapősök. Akkoriban luxusdaraboknak számítottak, sokszor nemes prémekkel és gyémántokkal voltak díszítve. A florentinkalap Firenzéről kapta nevét. E hajlékony, nagy karimájú, lenge szalmakalap máig kedvelt nyári viselet maradt.
Az 1800-as évek elején, az empire divat szerinti, lapos tetejű szalmakalapokat hordták. A biedermeier divat korszakában a nők szalaggal és fátyollal díszített, úgynevezett ernyős kalapot viseltek. Ez a szalmakalap fajta a főkötőre hasonlított.
1900 körül kezdték hordani – először a férfiak, majd a nők is – a girardi kalapot, mely Girardi bécsi színészről kapta nevét. A merev, ovális, lapos tetejű szalmakalap keskeny, vízszintes karimával készült. Az 1900-as évek hatalmas karimájú, úgynevezett “malomkerék” kalapjait a szecessziós stílusnak megfelelően sok virág, szalag és egyéb dísz tarkította.
Az 1920-as években magas tetejű, keskeny karimájú fazonokat hordtak, erősen a fejbe húzva. Az 1930-as évek közepétől ismét visszatért a széles karimájú kalapdivat. S azóta felváltva, illetve egymás mellett hódítanak a legkülönfélébb fazonok. Az 1960-as évektől kissé háttérbe szorult a kalapviselés, ám napjainkban ismét újraéled.
A táska története
A középkorban kisebb tárgyakat és pénzt tartottak az övön lógó tarsolyokban vagy zsinórral összehúzott bőrzacskókban. A késő gótikus divat táskakollekciókat alkotott, melyek az övön lógtak és csilingeltek. A rokokó stílus megjelenésétől kezdve a XIX. századig gazdagon díszített, hímzett, horgolt, valamint kötött zacskókat használtak táskaként. A francia forradalom nemcsak a ruhák divatjában, hanem a kiegészítőkében is nagy változást hozott. Ekkor a hosszú zsinóron lógó táska hódított. A biedermeier idején a férfiak is hordtak pénzes zacskókat, a polgárasszonyok pedig általában maguknál tartottak egy kis dísztáskát, melyben kézimunkájuk is elfért. A rokokó, empire és biedermeier táskaformák máig megihletik a táskatervezőket. A merevebb falú táskák csak a XIX. század elejétől kezdve terjedtek el.