Janice Dickinson
Janice Dickinson – aki saját magát a világ első szupermodelljeként aposztrofálja – a hetvenes–nyolcvanas évek egyik legfoglalkoztatottabb és legjobban fizetett modellje volt. Az összes jelentős divatháznak dolgozott Armanitól kezdve a Versacén át Valentinóig, és állandó szereplője volt a legrangosabb divatmagazinoknak. Csak a Vogue különböző kiadásainak címlapjain 37 alkalommal tűnt fel. Miután a modellkedésből kiöregedett, divatfotósként folytatta karrierjét.
A nyilvánosság elé 2003-ban, az amerikai Topmodell leszek! című tehetségkutató zsűritagjaként tért vissza, drámaian agyonplasztikázott külsővel. Az azóta eltelt években végighaknizta a legkülönfélébb celeb-valóságshow-kat, 2006-ban pedig még saját modellkereső műsort is kapott. Három önéletrajzi könyve jelent meg, melyekben egyebek mellett a szenvedélybetegségekkel vívott harcát és szerelmi életét is részletesen kiteregette.
Beverly Johnson
Az amerikai Beverly Johnson volt az első színes bőrű modell, aki az amerikai Vogue címlapján szerepelt – az 1974-es augusztusi számban –, majd egy évvel később szintén első színes bőrű nőként tűnt fel a francia Elle címlapján is. A 20. század divatjának legmeghatározóbb személyiségei között tartják számon, hiszen úttörő szerepet játszott abban, hogy a legnevesebb tervezők és a divatházak afroamerikai modellekkel kezdtek dolgozni.
Modellkarrierjét követően a nyolcvanas–kilencvenes években leginkább tévéfilmek és sorozatok epizódszerepeiben tűnt fel olykor, emellett üzletasszonyként tevékenykedett. 2008-ban egy amerikai modellkereső valóságshow zsűritagjaként került újra a köztudatba. Tavaly egy amerikai kozmetikai céggel közösen piacra dobott egy afroamerikai nőknek szánt hajápoló termékcsaládot, melynek ő maga a reklámarca is.
Carol Alt
Az amerikai Carol Alt eredetileg csak azért kezdett modellkedni, hogy pénzt gyűjtsön főiskolai tanulmányaira, miután azonban szerepelt a Sports Illustrated magazin 1982. februári számának címlapján, egy csapásra felkapott modell lett, aki sorozatban kapta a felkéréseket. Többek között a Pepsi, a General Motors és a Cover Girl kozmetikai márka reklámarca volt, és az első modell, aki saját naptárat adott ki. A nyolcvanas évek második felétől inkább színészi karrierjére koncentrált, ezen a területen azonban közelítőleg sem lett olyan sikeres, mint modellként volt.
2005 környékén tért vissza a modellkedéshez: leginkább középkategóriás cégek reklámjaiban és magazincímlapokon szerepelt, majd 2008-ban, 48 évesen levetkőzött az amerikai Playboynak. Ezt követően részt vett a The Apprentice című üzleti valóságshow celebváltozatában. Szintén ugyanebben az évben megalapította a vegyszermentes kozmetikai termékeket gyártó Raw Essentials céget, az utóbbi három évben elsősorban ezt, illetve az egészséges életmódot népszerűsíti különféle amerikai, kanadai és olasz tévéműsorokban és magazinokban.
Linda Evangelista
Evangelista a nyolcvanas–kilencvenes évek egyik ikonikus modellje volt, aki pályafutása során közel 600 magazincímlapon szerepelt, fiúsan rövid frizurájával pedig divatot teremtett. 1999-ben aztán súlyos tragédia érte: 6 hónapos terhesen elvetélt, majd mély depresszióba esett, és évekre eltűnt a szemünk elől.
2006-ban újból teherbe esett, és ehhez köthető a visszatérése is: várandósan pózolt a Vogue címlapján. 2007-ben a L’Oreal arca lett, egy évvel később a Prada őszi kollekcióját népszerűsítette, tavaly pedig a Talbots ruhamárka kampányában szerepelt.
Tatjana Patitz
Tatjana Patitz Németországban született, Svédországban nőtt fel, modellkedni viszont a nyolcvanas évek közepén már Párizsban kezdett. Közel másfél évtizedes pályafutása során olyan divatházaknak dolgozott, mint a Chanel, Jean-Paul Gaultier vagy a Ralph Lauren, és több mint 130 magazincímlapon szerepelt.
2009-ben, 43 évesen az olasz Marina Rinaldi márka kampányarcaként tért vissza a modellvilágba. Tavaly Michael J. Foxszal közösen szerepelt a Carl Zeiss vállalat exkluzív, limitált szériás naptárjában. Bár nem utasítja el a modellmunkákra szóló felkéréseket, elsősorban az anyaságnak él: 7 éves fiát, Jonah-t egyedül neveli.
Helena Christensen
Christensen 1986-ben megnyerte a Miss Dánia szépségversenyt, majd Párizsba költözött, hogy modellkarriert építsen. A kilencvenes évek egyik legfelkapottabb modellje volt: Gianni Versace személyes kedvence, a Victoria’s Secret angyala és a Revlon kozmetikai márka arca, de rendszeresen dolgozott többek között a Chanelnek és a Diornak, és a legrangosabb nemzetközi divatmagazinokban is több száz alkalommal szerepelt. Az ezredforduló környékén aztán inkább háttérbe vonult: magazinszerkesztőként és divatfotósként tevékenykedett, illetve saját ruhakollekciót dobott piacra.
A kifutóra 2007-ben tért vissza a Dior őszi–téli kollekcióját bemutató párizsi divatshow-n. Legutóbb pedig a Triumph márka egyik idei reklámkampányában láthattuk.
Stephanie Seymour
Stephanie Seymourra a legtöbben minden bizonnyal a Guns ‘n’ Roses November Rain című dalának miniszoknyás menyasszonyaként emlékszünk. A kilencvenes évek elejének egyik legszexisebb szupermodellje többek között a Victoria’s Secret és a Versace arca volt, de pózolt a Playboynak is. 1995-ben hozzáment a milliárdos Peter Branthez, akinek három gyermeket szült. Egy évtizeden át elsősorban a családjának élt, csak ritkán bukkant fel a nyilvánosság előtt.
2006-ban aztán a Gap márka reklámarcaként került elő újra. Azóta is rendszeresen vállal modellmunkákat, elsősorban divatfotózásokat.
Christy Turlington
A kaliforniai lány 14 éves korától vállalt kisebb modellmunkákat, majd érettségi után, 1987-től főállású modellé avanzsált, és már ebben az évben fel is került a francia, a német és a brit Vogue címlapjára is. A fényes indulást még fényesebb folytatás követte: a nem csupán kivételes testi adottságú, de kifejezetten szép arcú modell néhány év alatt közel 500 magazin címlapján szerepelt, és szinte az összes vezető divatháznak dolgozott. A kilencvenes évek közepén aztán visszavett a tempóból: jóval kevesebb felkérést vállalt, egészséges életmódra váltott, és elvégezte a New York-i Egyetem vallások és keleti filozófiák szakát. Az évtized végén egy természetes kozmetikumokat, valamint egy jógaruhákat gyártó márkát is alapított. 2003-ban férjhez ment, és még ugyanebben az évben megszületett a kislánya, Grace.
2006-ban, második gyermeke születése után a Maybelline reklámarcaként tért vissza a reflektorfénybe. Az azóta eltelt 5 évben elsősorban fotómodellként vállalt felkéréseket, idén ősszel a Louis Vuitton ékszerkollekciójának kampányában láthatjuk. Életének fontos része a karitatív tevékenység: több jótékonysági szervezet aktivistája, illetve nagykövete.