Az ilyen fajta műtéteket persze nem állja az egészségügy, így mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki úgy érzi, hogy bele kell hogy férjen a lába egy mérettel kisebb cipőkbe, ha törik, ha szakad. Bár a műtétek nem teljesen veszélytelenek, mégis egyre többen vállalják a zsírleszívással és csonttörésekkel járó korrekciókat. A páciensek többnyire önbizalomhiányra hivatkoznak. Egy nő, aki átesett a lábszépítő műtéten, azt állította, hogy előtte soha nem mutatkozott mezítláb a pasija előtt.
A leggyakrabban az úgynevezett lábujjrövidítést végzik el, azaz a páciens második lábujját kisebbítik le, ami sok embernél nagyobb, mint a nagyujj. Ez ugyan a babona szerint azt jelenti, hogy ők szerencsések, azonban nyilván nem érzik magukat annak, ha megengedik egy orvosnak, hogy kitörje a lábujjukat, lefűrészeljen egy darabot a csontból, majd egy titáncsavarral rögzítse a csontot.