Judit Szentendrén él és dolgozik, Budapesttől 20 km-re. 1988 óta foglalkozik kerámiával, 2003-ban alapította saját műhelyét, előtte évekig iparművészeknél dolgozott, megtanulta a szakma alapvető technikáit. Főként öntéssel készíti agyag és porcelán használati és dísztárgyait. A kerámia több irányzata is vonzza. Elsősorban a letisztult, olykor humoros designtárgyak, illetve a 60-as, 70-es éveket idéző színes tárgyak.
Ez utóbbiaknál szívesen kísérletezik új, furcsa hatású mázak előállításával. 2006-ban létrehozta a Szentendrei Keramikusok Egyesületét, s a társaság elnökeként közel húsz kollégájával együtt rendszeresen vesz részt kiállításokon, rendezvényeken. Legújabb kollekciójában jellemzően egymással jól variálható használati tárgyak szerepelnek, amelyek finom faktúrájukkal, elegáns pasztell tónusaikkal egy hétköznapi étkezést is különleges élménnyé tesznek.
Jelenleg min dolgozol?
Gasztrobloggereknek készítek megrendelésre különböző tálakat, tányérokat és egyéb funkcionális kerámiatárgyakat. Végtelenül izgalmas, kreatív munka, hiszen minden darab más és más, amelyekhez ki kell találnom a megfelelő anyagot, technikát, egyebeket.
Kik a példaképeid?
Szerintem a kortárs kerámiaművészetben Johnson Tsang munkáihoz még csak hasonlót sem találni! Nemcsak az ötletei jók, elgondolkodtatók, néhol humorosak, hanem olyan virtuóz módon bánik a porcelánnal, ahogy én azt még senkitől nem láttam. Nem hat rá a gravitáció! A munkáit tanulmányozva az ember két dolgot tehet: megpróbál rohamosan fejlődni, vagy elmegy utcaseprőnek…
Milyen sikereket értél el eddig? Mire vagy a legbüszkébb?
A gyerekeimre vagyok a legbüszkébb! (Tökéletes alkotások!)
Sikerek? Kinek, mi a siker? Voltak kiállításaim a Szentendrei Keramikusok Egyesületével, amelynek én vagyok az elnöke. Nem a kvalitásaim, hanem az ötlet miatt. (Nevet.)
Sok újságban is lehet találkozni a tárgyaimmal, de nekem a siker az, ha a vásárban megállnak a standom előtt, és kérdeznek, mosolyognak, fotóznak! Nem a vásárlás a lényeg (bár, az sem árt!), hanem az, hogy “átmenjen az üzenet”.
Ugyanígy egyfajta sikerként éltem meg azt is, hogy a kiállításokról rendre ellopták a tárgyaimat. Nem mondom, hogy ez a műpártolás legszimpatikusabb módja, de mindenképpen azt jelenti számomra, hogy a közönségnek annyira tetszett, hogy némelyiket birtokolni is akarta.
Mi inspirál?
Sosem tudom, mit feleljek erre, mert valójában minden inspirál, ha a megfelelő hangulatban vagyok. Ha nem, akkor meg csak ülök, és nem jut eszembe semmi, de hála istennek, az előbbi a gyakoribb! A zene, a természet, leginkább pedig maguk az emberek inspirálnak!
Hogyan jellemeznéd magad tervezőként?
Ugyanúgy, ahogy “civil” emberként. Szeretem a szépet, a finomat, a humorosat.
Kiknek készülnek a tárgyaid?
Azoknak, akik ezekre az értékekre fogékonyak. A szépre, finomra, humorosra.
Ha kifognád az aranyhalat, milyen munkát kérnél tőle?
Csak munkát lehet kérni? Na jó. Egy Nick Cave életmű-kiállítást kérnék! Rengeteg ötletem van ezzel kapcsolatban, csak időm nincs a megvalósításra. Valójában azt kérném attól a nagylelkű aranyhaltól, hogy ne kelljen csak a megélhetéssel foglalkoznom. Lehessen alkotni és tanulni! Vagy inkább fordítva: előbb tanulni, aztán megalkotni azt, amit elterveztem. A tökéletes képességek birtokában!
Hogyan látod a márkádat 5 év múlva?
Szeretném a mainál sokkal egységesebbnek látni. Ma sajnos nagyon különválik a részemről “megélhetési kerámiának” nevezett oldal, és az, amit itt nálunk még csak egy szűk réteg értékel. Jó lenne, ha nemcsak én fejlődnék, hanem a (vásárlóképes) közönség is. Én a magam részéről csak annyit ígérhetek, hogy én megpróbálok fejlődni!
Hol találkozhatunk a munkáiddal?
Mióta a WAMP létezik, alig egy pár alkalmat hagytam ki. Szinte mindegyiken ott vagyok, lassan hét éve. Ez azért fontos nekem, mert itt találkozom a vásárlókkal, itt egyből lecsapódik minden. Ha jót csináltam, ha nem… Nagyon fontos a visszajelzés. Nem csak a pozitív. Az jó, mert lendületet ad, de a negatív is jó, mert segít a gyomlálásban, így tulajdonképpen az is lendületet ad. Budapesten több helyen is fellelhetőek a tárgyaim. A Magmában, a FIAN Konceptben, a Printában.
