… és akkor jön a tél, a szél, a hó, az ember nyúlna a télikabátért, nagyjából az egyetlen megoldása pedig az marad, hogy pufidzsekiben hordónak öltözzön. Mert annak az esélye, hogy egy szövetkabát meleg legyen, nagyjából nulla, de legalábbis hmm…, csekély.
A kínálat: dzsekik vagy papírvékony szövetkabátok
Vannak üzletek, ahol egyébként már meg sem kísérlik az elegáns télikabátok elérhetőségének látszatát kelteni. Volt, ahol kizárólag dzsekikkel találkoztam, leszámítva néhány 42-44-es méretet, ami egyértelműen a tavalyi kollekcióból maradt meg. A Promod bőven tart szövetkabátot, ahogyan a Zara és a Mango is – de hogy ezekben ne fagyjon görnyedtre az ember 5 fok alatti napokon, az szerintem kizárt. Ezek ugyanis egyezményesen így állnak össze: 1 réteg szövetanyag + 1 réteg selyem. Ennyi. Sehol semmi bélés vagy bármi esély némi melegségre. Persze szépek, elegánsak, de lássuk be, nem jár mindenki autóval, és aki azzal jár, az sem ajtótól ajtóig közlekedik ülésfűtéssel.
Miért kell fáznunk a szövetkabátokban? Miért nem lehet a dzsekiken kívül olyan (elegánsabb) kabátot kapni, amely meleg is? Utánakérdeztünk, tényleg lehetetlen-e a küldetés.
A divattervező szerint szövetkabátban sem kell feltétlenül megfagynunk
Herczeg Zoltán divattervező szerint ez a jelenség a férfikabátokra is vonatkozik: nekik is dönteniük kell, hogy fáznak vagy lemondanak az elegánsabb vonalról. Legalábbis akkor, ha fast fashion üzletek kínálatából válogatnak. “A bélés, ha meleg(ebb), akkor vastag(abb) is egyben, ez szimpla fizika, tudjuk ugye, hogy tulajdonképpen az a levegő szigetel, ami ebben a (vékony vagy vastag) bélésnek a szöveteiben megreked. Ha csinos kabátot szeretnénk, ultra slim fitet, akkor abba csak selyembélés mehet bele, ebben az esetben valóban slim marad, és jó esésű a kabát, persze, ha jól van szabva remek anyagból. Ha vastag, például »töltő flíz« bélést teszünk bele (mint például a »pufi dzsekikben« van), akkor nagyobbá, tömöttebbé válik a kabát a bélés vastagságától függően, ráadásul szép, könnyed esése is elvész” – magyarázza Zoli.
Azért azt is elmondja, hogy igenis létezik átmenet. “Én a köztes átmenetet, egy általában vállalható kompromisszumot szoktam javasolni: béleljük a kabátot egy vékony vatelin vagy steppelt béléssel, így a kabát, bár nem lesz izzasztóan meleg, viszont elég csinos marad. Ettől kezdve a kettő közti kompromisszum minden esetben a kedves megrendelő választásától függ a melegség kontra karcsúsági kérdés mentén, attól függően, végül milyen vastagságú és anyagú bélést választunk közösen a szép kabáthoz” – mondja a megoldásról.
Azt továbbra sem értem, miért minősül egyéni igénynek egy vékony bélés a szövetanyag alá, de akár értem, akár nem, attól a jelenség még létezik, és itt jönnek megoldásként mindazok, akik egyedi megrendelésre, egyedi igényre azért mégis csak meg tudják oldani ezt a feladatot. Ahogyan például Herczeg Zoli. Vagy ahogyan Demeter Andi női szabó, aki szintén gyakran találkozik hasonló kéréssel.
Miért kell fáznunk a szövetkabátokban? Miért nem lehet a dzsekiken kívül olyan (elegánsabb) kabátot kapni, amely meleg is? Utánakérdeztünk, tényleg lehetetlen-e a küldetés.
Varratás mellett akár béleltethetünk is
Persze Demeter Andi is megerősít benne, hogy a bélés valóban tud módosítani a fazon könnyedségén, de a fokozatosságra is felhívja a figyelmet. Nem feltétlenül kell centi vastag vatelint varrni a selyem és a szövetanyag közé – néha elég néhány milliméter is ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Akkor sincs egyébként minden veszve, ha már megvettük a vékony kabátot, esetleg a meglévőt szeretnénk melegebbé tenni. Bár nem minden szabó vállalja, azért van rá lehetőség, hogy kész kabátot béleltessünk. Andi szerint ez a mérettől és a bélés anyagától függően 10-15 ezer forintból megoldható művelet, tehát nagy vagyonokat nem kell otthagynunk egy ilyen igény esetén sem.