A világ első divatbloggerei ma is milliókra vannak hatással

Benecz Judit | 2017. Február 15.
A blogoknak nagy szerepük volt a divat demokratizálódásában, abban, hogy ma már bárkinek lehetősége és joga van hozzá, hogy a legutolsó divat szerint öltözzön a saját stílusának megfelelően. Míg előtte az elit kiváltsága volt, hogy bejusson egy divatbemutatóra, vagy testközelből is láthasson, ne adj’ isten felpróbáljon egy dizájnerruhát, addig ma már bárki nyomon követheti online az új kollekciók bemutatását.

A divatblogok népszerűsége ugyanabban rejlik, mint minden más blog esetében: a hiteles, független véleményekben, a személyes hangvételben és abban, hogy hozzáértéssel és őszinte lelkesedéssel képesek értékelhető gondolatokat átadni az általuk felkarolt témákról. Míg egy magazin szerkesztőségének megszabhatják, miről írhat és miről kell írnia, addig egy szabadúszó blogger úgy közelít meg egy témát, ahogyan csak akar, arról ír vagy posztol fotókat, amiről csak szeretne.

A blogolásban pedig az a legjobb, hogy bárki bárhonnan belevághat, ha némi közléskényszer szorult bele. Nem árt persze, ha értő módon közelít a divathoz, hisz’ ki tudja, kinek az egyedi látásmódja és stílusa lesz az, ami alapján véleményvezérré válik, és a divatszakma érdeklődését is felkelti.

Kezdetek

Az első street style fotós még bőven az internet előtt világhírűvé vált, munkái pedig azóta is inspirációul szolgálnak a mai bloggereknek. Nem más ő, mint Bill Cunningham, a The New York Times divatfotósa, akinek 1978-ban jelent meg első utcai fotóanyaga Greta Garbóról. A beállítás nélkül lencsevégre kapott képei hamarosan állandó rovatot kaptak a lapban, Anna Wintour maga úgy fogalmazott, “mi [vagyis a New York-i nők] Billnek öltöztünk fel”.

Az internet elindulását követően 1998–99-ben jelennek meg az első, online naplóírást lehetővé tévő oldalak, mint az Open Diary, a LiveJournal vagy 2003-ban a WordPress. Innentől válik igazán szabaddá a pálya, hogy bárki virtuális pennát ragadjon és kiírja magából gondolatait, vagy másokét kommentálja. A blogolás mint kifejezés is ’99-ben alakult ki. Jorn Barger 1997-ben indított egy oldalt, amin napi bejegyzésekben, logokban osztott meg érdekes web linkeket, fordított időrendi sorrendben, amit Robot Wisdom WebLognak nevezett el. Két évvel később egy internetes újságíró, Peter Merholz volt az, aki csavart egyet a szóösszetételen, és azt “we blog”-ként kezdte használni, vagyis “mi blogolunk”. A blog mint kifejezés pedig azóta is él és virul.

Az első nagy nevek, akiket ma is érdemes követni

2002-ben a divat fővárosaiban már több népszerű bloggert is számon tartott a divatszakma, 2003-ban pedig egy bloggerlány, Kathryn Finney,a The Budget Fashionista szerzője elsőként kapott meghívást a New York-i Divathétre.

 2003-ban kezdte pályafutását Bryanboy is, aki ma már igazi veterán divatbloggernek számít. Az esetében is hobbiként indult karrier kezdetén mindössze annyiról volt szó, hogy megosztotta virtuális követőtáborával véleményét a divatvilág aktualitásairól, vagy épp arról, mennyit szeretne lefogyni. Mára már a legnagyobb divatházak kérik fel, hogy bemutatóikról vezessen közvetítést a Snapchaten, és minden divateseményre meghívást kap, ami számít, hogy aztán elárassza posztokkal követőit a különböző, általa kezelt felületeken.

Az első számú street style blog, a The Sartorialist 2005-ben debütált, amelynek elindítója Scott Schuman kezdetben a New York-i utcák divatos embereit fotózta, de ma már a világ minden pontján, minden eseményen felbukkan, ami a divat szempontjából érdekesnek számíthat.

2007-ben létrejött a Fashin Fags közösség, amelynek szerkesztői rendre a legfrissebb témákat szállították, követőik pedig ízekre szedték azokat kommentjeikkel. A tapintatos közlésmódtól fényévnyi távolságra lévő, az anonimitás fátylába burkolózó trollok mégis többek voltak trágár klaviatúrahuszároknál. A többség ugyanis értett a témához, napi szinten követte és átlátta a divat berkeiben történteket, így jól meg kellett gondolnia mindenkinek, mit szól hozzá az adott témához, ha el akart kerülni egy alapos virtuális fejmosást. Osztotta itt az észt Bryanboy is, de innen nőtte ki magát Hari Nef transzszexuális modell is, akit nemrég nem más, mint a L’Oréal választott szépségnagykövetévé.

Ugyanebben az évben indult el a The Business Of Fashion blog, ami a sztenderd napi outfitmustra helyett a divat üzleti oldaláról közelítette meg az eseményeket. A blog mára az egyik legolvasottabb és legnagyobb elismertséget magáénak tudható híroldallá nőtte ki magát, amelyet nem csak a hobbi-divatkedvelőknek érdemes követni. Elindítója, Imran Amed BoF500-as listájára felkerülni külön dicsőségnek számít a divatszakmában, akit itt számontartanak, az valóban egyike azon keveseknek, akik ezt a cirka 1 billió (!) dollár értékű üzletet formálják és alakítják.

Kislányok az első sorokban

Sikertörténetnek számít Tavi Gevinson esete is, aki Style Rookie néven 2008-ban mindössze 12 évesen kezdett el posztolni a divattrendekről és saját, különc öltözködéséről. Családja egy darabig nem is gondolta, micsoda birodalmat hozott létre gyerekszobájában a leányzó, mígnem egy nap a The New York Times kérte fel egy interjúra, majd megérkeztek az első meghívók a New York-i és a Párizsi Divathétre. Tavinak, aki még mindig csak 20 éves, mára saját, elsősorban tinilányoknak szóló magazinja van, a Forbes pedig 2011 és 2012-ben is feltette őt a 30 legbefolyásosabb 30 év alattijainak listájára.

2009-ben a Dolce & Gabbana mindenkit meglepett, amikor divatbemutatóján az első sorokba nem a film- és popszakma krémjét hívta meg, hanem a legmenőbb divatbloggereknek küldött személyre szóló meghívókat. Mára ugyan a márka már továbblépett, és inkább a millenniumi generáció véleményvezér celebjeire startolt rá, a népszerű bloggerek helye még mindig biztosított a divateseményeken.

Igaz azonban, hogy az elmúlt években változás állt be az online felületek népszerűségében. A cikkek mellett megnőtt a jelentősége a videóknak, a lájkolható fotók és minifilmek pedig tarolnak az Instagramnak, Snapchatnek és társaiknak köszönhetően. A bloggerekből így mára több lett önjelölt újságírónál. Többségük rendszeresen vlogol, sőt többen teljesen átköltöztek a YouTube-ra, esetleg bele sem kezdtek az oldschool írogatásba, miközben a napi szintű jelenlét a közösségi médiában is elvárt legalább egy-két poszt formájában.

Ez alapján ha valaki tényleg jól akarja csinálni ezt a műfajt, az bizony időigényes hobbinak számít, ami szép eséllyel minden szabadidőt lefoglal. Azonban ha a lelkesedés valódi hozzáértéssel is párosul, a kitartást siker koronázhatja – és nem csak nemzetközi szinten.

Hazai pálya

Itthon ugyan mások a léptékek, de nem szenvedünk hiányt tehetséges divatbloggerekben. Parádi Gabriella jelmeztervező és stylist a szakmában töltött évek és tonnányi tapasztalata alapján döntött úgy, hogy elindítja Pumpkin Paradise divatblogját, ahol nemcsak saját backstage fotóit osztja meg a divathetek eseményeiről és a legújabb trendekről, de szépségápolás és művészet témákban is rengeteg érdekességet olvashatunk.

A Fifty Pairs of Shoes blog 2015-ben és 2016-ban is számos rangos szakmai díjat zsebelhetett be, ami nem véletlen, elindítója, Nagy Vivien ugyanis napi szinten is több órát foglalkozik vele, hogy a saját összeállítású szettekről igényes fotók készüljenek, miközben rendszeresen posztol újabb és újabb videókat YouTube-csatornájára is.

 A Style and Blog alkotócsapatánál nagyon jól befotózott összeállításokat láthatunk, de a divat mellett szépségápolás és életmód témákban is bátran fordulhatunk hozzájuk. A debreceni ifjak négyen vannak, a két lány, Szigeti Mesi és Erdei Panni a tartalomszerkesztésért felel, míg a srácoknak, Oláh Bertoldnak és Széles Árpádnak a fotókat, a weboldalt és számos más háttérmunkát köszönhetünk.

Nem utolsósorban Balogh Kata INSPIRATIONHOLIC blogját is érdemes megemlíteni. Csodás fotókkal teletűzdelt oldalán divat, beauty és utazás témában olvasgathattok, vagy csak gyönyörködhettek a nemzetközi színvonalú képekben.

Exit mobile version