Patchworkiskola

nlc | 2001. Április 03.
Nálunk is egyre népszerûbb az amerikai patchwork kézimunka, amelyet magyarul foltvarrásnak nevezhetünk. Nemrég én is belevágtam, és most már titeket is biztatlak: próbáljátok meg, nem is olyan nehéz!

Mielőtt nekilátnátok, fogadjatok meg néhány jó tanácsot!

  • Fontos, hogy a munka kezdetén legyen megfelelő színű, mennyiségű és minőségű textiled. Méghozzá termé-

    szetes, egyszínű vagy színes, apró mintás (sűrű csíkos vagy apró kockás), nem túl harsány, de egymással harmonizáló színű, jó minőségű (szín-

    tartó, legalább 30 Celsius-fokon mosható) pamutanyag.
  • Az anyagot a minták kiszabása előtt ajánlatos forró vízzel nyakon önteni és hagyni kihűlni a vízben (ez a beavatás), majd száradás után átvasalni.
  • Szükség van jó minőségű szabóollóra, tűre, gombostűre, kockás papírra, ceruzára, radírra, centiméterre, szabókrétára (vagy maradék szappandarabra), és vékony, de tartós kartonpapírra a sablonkészítéshez. És nem hiányozhat egy hosszú, egyenes és egy derékszögű vonalzó sem!
  • Ne görcsölj, hiszen házi használatra vagy ajándékba nem kell geometriai pontosságú mesterművet készítened. Az a fontos, hogy az egymás melletti minták derékszögben találkozzanak és a varrásvonalak párhuzamosan fussanak a mintával. Így lesz harmonikus az összhatás.
  • Először mindig vágd ki az összes textilfoltot, majd állítsd egymás mellé őket, hogy még összevarrás előtt egyben lásd a kompozíciót.
  • Varrás előtt pontosan illeszd össze a darabokat, tűzd őket egymáshoz gom-

    bostűvel, hogy ne csússzanak szét. Minél pontosabb az illesztés, annál szebb lesz a kész munka!
  • Ha magad tervezel egy mintát, a tervezésnél mindig hagyj rá az egyes darabokra 7 mm-t, amennyi egy átlagos varrógép talpszélessége.

    És most indulhatsz bevásárolni, vagy kutatni a varrós dobozban, hogy megfelelő anyagokat találj az első, elkészítendő darabhoz, egy takaróhoz!

  • Exit mobile version