Milyenek az évelõ növények?

Páll Attila | 2001. Június 23.
Ha azt szeretnéd, hogy kerted minél színesebb, változatosabb legyen, semmiképpen ne feledkezz meg az évelõ növényekrõl, melyek a kert szinte minden részében kiválóan alkalmazhatóak. Nagy elõnyük, hogy nem szükséges évente változtatni sem õket, sem a helyüket.

Télálló szépségek

Az évelő a lágyszárú dísznövények azon csoportja, amely a tavasztól őszig terjedő időszakban díszít levelével, illetve virágjával. Télire általában visszahúzódik, ezt az időszakot valamely föld alatti részével vészeli át. Léteznek azonban télizöld évelők, amelyek lombjukat megtartják, leveleik kora tavasszal cserélődnek le, amikor megjelennek a friss hajtások. Évelőket legtöbbször oldott vonalvezetésű, ún. tájképi kertekbe szoktunk tervezni, ahol a cél a minél természetesebb kialakítás, amelyre ezek a növények sokkal alkalmasabbak alkati jegyeiknél, virágszínüknél, változatosságuknál fogva, mint az egynyáriak.

A kert virágdíszei

Köztük az egészen alacsony (egy-két cm) mérettől kezdve a középmagason át az egész magasig (100-150 cm) mindenféle megtalálható. Méretüktől függően a talajt takaró felhasználás éppúgy történhet, mint a vegyes évelőágy (egy ágyásban elhelyezett többféle virágos növény), vagy akár a gyepben kialakított szoliter – különböző vagy egyetlen évelőből álló – folt.

Az év folyamán általában egyszer virágoznak, ritkán ugyan de léteznek másodvirágzásra hajlamos évelők is:

  • Alchemilla – Palástfű,
  • Alyssum – Ternye,
  • Erigeron – Küllőrojt,
  • Trollius – Zergeboglár.

    Sokszínű növényzet

    A színválasztékuk is igen gazdag, a fehértől elkezdve a sárgán át a sötétpirosig mind megtalálható köztük. Általánosságban elmondható róluk, hogy az erős, hivalkodó színek helyett a pasztell színek az uralkodóak náluk. Kiskertekben azért igen kedveltek, mivel közöttük mindenféle igényű megtalálható, így sziklák közé éppúgy beültethetők, mint vízpartra, vagy fáktól árnyékos helyre.

  • Exit mobile version