Kisméretû kertekben, zárt átriumokban igen tetszetõs kerteket lehet kialakítani, már egy-két jól kiválasztott és elhelyezett kõ felhasználásával is.
E kertek funkciója legtöbbször „csupán” a díszítés, ezért akár az egész rendelkezésünkre álló felület beépíthető növények és kövek szabálytalan, természetszerű, de mégis gondosan megtervezett kompozíciójával. Amennyiben szintkülönbség is van, úgy sziklatámfalakkal és teraszos ágyakkal is gazdagíthatjuk a látványt.
Egy szárazon rakott kő támfal is lehet sziklakerthatású és hasonló díszítő értékű elem kicsiny kertünknek. Elképzelhető olyan megoldás, amelyben a növényzet dominál, és csak egy-két nagyobb szikla bukkan ki a növényrengetegből. Ebben az esetben gondosan meg kell tervezni a kiültetést a növény mérete és a virágszíne alapján.
A másik lehetséges megoldás, amikor a kövek dominálnak, ennek szélsőséges változata a japán kőkert, amelyben egyáltalán nem találkozunk növényekkel. Ebben az esetben minden kő szimbolikus jelentést hordoz, amely a japán ember számára a meditáció és a testi-lelki feltöltődés helye. Ennek mintájára például egy átrium is lehet murvával, vagy zúzalékkal fedett, amelyből csak egy-két különösen szép, vagy egyedi formájú szikla, vagy esetleg egy ritka és szép habitusú szoliter növény emelkedik ki. Gondoljunk csak a bonsai-ra, melynek kompozíciójához gyakran alkalmaznak kis sziklákat, vagy érdekes köveket.
Ha valóban csak egy tenyérnyi hely áll rendelkezésünkre, és mindenképpen sziklát szeretnénk látni, akkor egy kimélyített kőbe is ültethetünk növénykéket, melyet még egy kis erkélyen is nevelgethetünk. Ilyenkor szem előtt kell tartani, hogy a lefolyástalan „cserépben” nevelt növényeket ne öntözzük túl, mivel a felesleges víz nem tud elfolyni.
Egy olyan helyzetben, ahol a kialakítandó kompozíció közel van hozzánk – szinte testközelben –, ott fokozottan hangsúlyos az, hogy a beépített kőanyag felülete, mintázata minél érdekesebb legyen. Ha egy mohás kis sziklát választunk, akkor gondolni kell arra, hogy a végső helyén a szikla nem lesz e túl száraz, vagy napsütésnek erősen kitett helyen, mivel ennek hatására a kő felületén élő flóra teljesen elpusztulhat, és elszáradva csak elrontja a látványt.
Ha a kis kompozícióhoz olyan követ választunk, amelynek természetes szépsége csak vizes állapotában tűnik ki, úgy gondoskodni kell a folyamatos vízutánpótlásról, vagy – ha van rá mód – a kő lakkozását is el lehet végezni. Ilyen kövek például a gleccserkövek, melyek szárazon szürke színüket nedves állapotukban ezernyi színárnyalat káprázatos kavalkádjára cserélik fel.