Általánosságban elmondható, hogy a helyesen tartott és gondozott kaktusz nagyon ritkán lesz beteg. Néha épp a túlzott gondoskodni akarással és dédelgetéssel gyengítjük le kedvencünket, kitéve így a kártevõk és betegségek támadásainak.
Nagyon ügyelni kell az újonnan vásárolt, vagy cserélt „jövevény” által esetlegesen behurcolt betegségekre. A legjobb, ha elkülönített helyen kis karantént létesítünk és megfigyeljük újdonsült szerzeményünket (ez embereknél is bevált).
Ha mégis valami baj történt, akkor még mindig nincs aggodalomra ok, hisz a www.noklapja.hu kertészet rovatában – kis türelemmel – választ kaphatunk az ellenlépésekkel kapcsolatban. Nagy vonalakban azért a legjellemzőbb tünetekről és orvoslásukról az alábbiakban írnék pár sort.
Ha a tünet rothadásra, fonnyadásra, vagy égési sérülésekre hasonlít, akkor gombás betegséggel van dolgunk. Először is az okot kell megszüntetni, ami feltehetőleg eltúlzott párásítás és meleg, nedves környezet lehet. Szellőztetéssel és a hőmérséklet csökkentésével már sokat tettünk a gyógyulás érdekében. Igazán hatásos ellenszert csak kevés helyen lehet kapni, így érdeklődni kell a legközelebbi szakboltban.
A különböző tetveket könnyen, szabad szemmel is észlelhetjük. Ellenük már a spirituszba mártott ecset is igen hatékony védekezésnek bizonyul. A gyökeret károsító tetvek sokáig észrevétlenek maradhatnak. Felfedezésükkor a beteg gyökérrészeket el kell távolítani, és a növényvédőszeres kezelés sem maradhat el. Szintén a gyökereken élősködnek a fonálférgek, melyek tevékenysége eredményeképpen gyökérelváltozásokat, barnás csomókat észlelhetünk. Ilyen esetben sokat segíthet a gyökerek forróvizes fürdetése (45 C-on). Szintén nehezen észrevehetőek az atkák, melyek méretüknél fogva maradnak rejtve. Ezek az állatkák főképp a meleg, száraz körülményeket kedvelik. Ellenük a gazdanövény egyéni érzékenységét is figyelembe vevő – személyre szabottan kiválasztott – kemikáliával lehet védekezni. Az ászkák éjjel támadnak, nappal a cserepek alján, vagy a növény árnyékos zugaiban alszanak. Vagy felkutatjuk és összefogdossuk őket, vagy egy félbevágott krumplit helyezünk a földre vágási felületével lefelé. Kártételük főleg a fiatal, zsenge növényrészek rágásából áll.
A hangyák a talajban készített járataikba költöznek be, és gondos gazda módjára magukkal hozzák háziállataikat is, a levéltetveket. Így ha lehet, kerülni kell nagyobb hangyakolónia befogadását. Ellenük is kitaláltak nagyon sok szert, de a jól bevált sütőpor is megteszi. A meztelen csigák ellen a sörcsapda mellett mészpor szétszórásával is védekezhetünk. A valódi betegségek mellett akad egy sor ún. élettani elváltozás is, amit közvetlenül a helytelen gondozás eredményez.
Sárgulás esetében a sok víz, égés, vagy vörös foltok megjelenése esetén a túlzott napoztatás a kiváltó ok. Ha kedvencünk megkérgesedik – szó szerint – akkor túl magas a páratartalom, vagy csak nagyon rendszertelen az öntözés. A növekedés leállását nem csak a víz, vagy tápanyag hiánya okozhatja, hanem egy helytelenül megválasztott növényvédőszer is.