Növényeink akkor érzik legjobban magukat, akkor fejlõdnek legdinamikusabban és akkor a legszebbek, ha az ehhez szükséges tápanyagokat megkapják.
Erre az ültetés utáni 1-2 évben nincs szükség abban az esetben, ha telepítéskor elég nagy ültetőgödröt ástunk, és ebbe jó minőségű érett trágyás, vagy komposzttal kevert földet tettünk.
Az ültetőgödröt a növények azonban egy idő után kinövik, és amennyiben az eredeti talaj nem tartalmaz elegendő mennyiségű tápanyagot, azt a növények gyorsan jelzik.
Előfordul, hogy ilyenkor a korábban szépen fejlődő, egészséges és dúsan virágzó növény fejlődése hirtelen, szinte egyik napról a másikra leáll, és mi csak állunk fölötte értetlenül, hogy mi történik. Ekkor kell jó alaposan megtrágyázni a földet. Erre számos anyag áll rendelkezésre, legalkalmasabb az érett istállótrágya, vagy érett komposzt, de használhatunk különféle műtrágyákat is.
A szerves trágyák azért jobbak, mert ezek nemcsak pótolják a föld hiányzó szerves anyagait, de talajszerkezet javító hatásuk is van, amely különösen fontos a túl kötött (agyagos), illetve a homokos talajon egyaránt. A szalmaszál maradványok ugyanis lazítják a talajt, de ugyanakkor annak vízmegtartó képességét nem csökkentik, sőt növelik. Mindig meg kell azonban győződni arról, hogy valóban érett trágyával van-e dolgunk, mert ha nem, több kárt okoz, mint hasznot, a növényt elégeti, megmérgezi.
Az érett trágya mindig sötét színű (barna vagy fekete), sohasem bűzlik, inkább föld illatú, benne szalmaszálmaradványok nem látszanak. A komposzt érettségét is hasonló tulajdonságok mutatják, ez sem lehet darabos, jellemzően homogén állományú.
A műtrágyák a szerves trágyákkal ellentétben a föld szerkezetét nem javítják, ezek alkalmazásával viszont biztosak lehetünk benne, hogy a kívánt sókat, ionokat és egyéb vegyületeket kijuttatjuk növényeinkhez. A szerves trágyákhoz hasonlóan ezt is a gyökérzónába kell eljuttatni, vagyis bele kell forgatni a földbe, mivel a föld felületén nehezen kerül oldott állapotba, ami viszont feltétlenül szükséges a felszívódáshoz. A műtrágyák nem csak a növények számára hasznosak, hanem a talaj tulajdonágát is befolyásolják.
A ható- és a kísérőanyagok a talaj kémhatását is képesek megváltoztatni, ami a nagyon savanyú, vagy nagyon mesze, lúgos kémhatású talajon elengedhetetlenül fontos.