A fémbõl készült tárgyak és bútorok - alaptulajdonságaiknál fogva - ritkán robosztusak, mégis van súlyuk. Ezt a furcsa kettõséget hordozza az elem - és ez az, amit alkalmazásakor leginkább figyelembe kell vennünk.
A bevezetőben leírtaknak ellentmondanak a manapság divatos könnyűfém bútorok, de hatásában mégis azokra is igaz, hogy a fémnek – minden légiessége ellenére – (hang)súlyos érzete van.
Fontos tulajdonsága továbbá, hogy hűvös és “éles” – mert bármely formájú is legyen, magában hordozza az elvet, hogy a fegyverek anyaga.
Legyünk tehát óvatosak vele. Egy sötét, nyirkos lakásban még jobban didergünk majd fém bútorok között, egy verőfényes otthonban viszont kellemesen hűvös egy kovácsoltvas étkező garnitúra. Ha túl nagy a tér, szintén ügyesen bánjunk a fémmel, mert légiességében elveszik – ilyenkor vegyük körül fával (növényekkel, fa térelválasztókkal) vagy földdel (pl. egy téglából rakott pulttal).
A nemesfémek természetszerűen a pompát és a ragyogást jelképezik – ha túl sok van belőlük, hivalkodó és nagyképű benyomást keltenek. Ha kedveljük például a réz dísztárgyakat, ellensúlyozzuk minél több tűzzel: meleg, bolyhos anyagokkal vagy vöröses árnyalatokkal.