A feketebodza akár kisfává is megnövő cserje. Ágainak belseje fehér szivacsos bélszövettel kitöltött. A jellegzetes szagú levelek páratlanul szárnyaltan összetettek, szélük a sima levélváll kivételével fűrészes. A kisméretű, sárgásfehér virágok 5-6 ágú sátorozó bogernyőben állnak. A termés augusztusra beérő fényes fekete bogyó. A fekete bodza virága mutatós. Miután vonzza a rovarokat, továbbá a gyümölcsét is legalább 50 madárfaj kedveli, kertünkben sok énekesmadár otthonra lel, ha bodzát is ültetünk.
Gondozás
A fekete bodza szinte mindenütt vadon is előfordul. Talaj iránt nem igényes, de legszebben az üde, levegős, nitrogénben gazdag, jó vízellátottságú, gyengén savanyú kémhatású talajokon díszlik.
A szélsőséges körülményeket rosszul tűri. Már pár napos vízborítás a növény pusztulásával jár. Ugyanakkor a sülevényes homoktalajokon a növény hervad, és a termés aszalódik, mennyisége és minősége is csökken. A tenyészidőszak csapadékhiánya elsősorban a fiatalabb ültetvényekben okoz kárt. Erősen kötött, tömörödött talajokon, sok csapadék vagy túlöntözés esetén kipusztul.
Virágának 0,5 %-os főzete vizelethajtó, izzasztó, lazító, hashajtó, nyugtató hatású. Reuma ellen is ajánlják. Növeli a szervezet ellenálló képességét. Meghűléses betegség esetén teáját 2-3 óránként fogyasztva a tünetek csökkennek, és fájdalomcsillapító hatása is érvényesül. A friss virágokból szörpöt, üdítőitalt és pezsgőt is készítenek.
A virágzat szedését akkor kell elkezdeni, amikor a bogernyő szélén lévő virágok kinyíltak és a középsők még bimbósak. A bodza virágzatát csak száraz időben szabad gyűjteni, ugyanis ha esőtől vagy a harmattól nedves virágzatokat gyűjtjük, akkor a virágok szárítás közben megbarnulnak. A virágzatot közvetlenül az elágazás után ollóval vagy késsel metszik le a bokorról, a vastagabb szárrésszel együtt. A begyűjtött feketebodza-virágzatokat 3-5 cm vastag laza rétegben szárítjuk. A virágzatok kocsánnyal felfelé állítva, szárítókereten, kifeszített ponyván vagy papírral borított deszkán sorba rakva 4-6 óra alatt megszáradnak.
A virág akkor kellően száraz, ha a szárrészek pattanva törnek. A száraz virágokat a kocsányról kézzel lemorzsoljuk. A lemorzsolt virágok közül a szárrészeket távolítsuk el, mert cianogén glikozid és szambunigrin tartalmuk miatt mérgező hatásúak. Mivel a száraz virágok nedvszívók, tárolásukra papírral bélelt dobozok vagy ládák a legalkalmasabbak. A szárított virágok akkor jó minőségűek, ha halványsárga színűek, jellegzetesen kellemes illatúak, kesernyés ízűek.
A feketebodza bogyója C vitamint tartalmaz. Reumás bántalmak ellen, lázcsillapítóul alkalmazzák. A termések gyenge hashajtó és vizelethajtó hatásúak. Izzasztó hatása a bodzavirágénál gyengébb. Enyhe hashajtó.
Az érett terméseket (“bodzabogyókat”) ősz elején, mikor lilás-fekete színűek, a virágzathoz hasonlóan kocsánnyal együtt gyűjtik és szárítják, mert különben a bogyó leve kifolyik és a megszáradt bogyók összetapadnak. Szárítás után a bogyókat a virágzathoz hasonlóan a kocsányról le kell morzsolni. A megszáradt bodzabogyók kemények, a fekete borshoz hasonlítanak, fekete színűek, édeskés-savanykás ízűek.