A csomagolási maradékok teszik ki a háztartásban keletkező hulladék felét. Szemétnek hívják az olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt anyagokat, amelyeknek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak. A kulcsszó a gondoskodás, és úgy tűnik, a kukába dobás nem számít annak. Nos, akkor idáig csak szemeteltünk.
Hulladéknak “azokat a dolgokat, tárgyakat nevezik, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek, és a keletkezésük helyén haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni”.
Tehát, a gondoskodás: a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és ártalmatlanítását jelenti. A fogyasztó a saját életterén és lehetőségein belül az átgondolt vásárlás és a szelektív gyűjtés mellé állva lehet részese a gondoskodói munkálatoknak.
A lehetőségek
| Elvileg az elem- és akkumulátor-gyártóknak, illetve forgalmazóknak visszavételi kötelezettségük van a 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet alapján, igaz, a gyakorlatban ezt ritkán tartják be. A Környezetvédelmi Minisztérium közönségszolgálati irodájában használt elemeket, illetve lejárt szavatosságú gyógyszereket is átvesznek. |
Az Öko-Pannon Kht. március végén zárult reprezentatív felmérése szerint nagyjából 3,2 millió lakosnak, vagyis az ország közel harmadának van lehetősége különválogatva gyűjteni a csomagolási hulladékot. Noha az eredmények javulnak, az egy lakosra jutó válogatott hulladék csekély mennyisége (az összmennyiség alig 2,5 százalékát gyűjtjük szelektíven) azt mutatja, kevesen élnek egyelőre ezzel a lehetőséggel. Mivel sem környezettudatosságban, sem anyagi ráfordításban nem jár élen az ország a változáshoz időre van szükség. A civil hozzáállásban éppúgy, mint a jogszabályok szigorításában, az uniós irányelvek megvalósításában és az infrastruktúra kidolgozásában.
Megelőzés
Ám a szelektív hulladékgyűjtés sem megoldás, hanem inkább tüneti kezelés, mivel a fogyasztási-eldobási kényszert fenntartja, a csomagolás-ipar tempóját nem csökkenti, és inkább a hulladékégetést ösztönzi, mint az újrafelhasználást. A hulladékkeletkezés megelőzésére alkalmasabb lenne a betétdíjas rendszer, ugyanis a csomagolóanyagok ilyenkor min. 95 százalékban visszakerülnek az eladás helyszínére, a visszaváltókba és innen újratöltésre vagy újrahasznosításra szállíthatóak. Ehhez lenne szükség a hathatósabb állami szabályozásra, mely a gyártót, és a kereskedőt is ösztönzi, sőt rákényszeríti az újrafeldolgozó-ipar fejlesztésére – neki ugyanis így nem éri meg.
A magyar gyűjtőhálózat teljes kiépítését 2008-ra tervezik, addig be kell érni a színes kukákkal és a betétdíjas termékekkel, ha egyáltalán létezik még majd olyan.
Tippek otthonra Hulladékátvevők országszerte» |