Buja hangulatban – dekorálj szívekkel

Myreille | 2008. Február 08.
A Valentin-napot azért szeretjük a legjobban, mert felnőtt fejjel, büntetlenül rajzolhatunk piros szíveket mindenre, szerelmes üzeneteket hagyhatunk a pasinknak, és a lakást is szerelemre hangolhatjuk.

Sokáig a kereskedők ügyes kreációjának tartottam a Valentin-napot, de az utóbbi években megszerettem. Várom. Karácsonykor csillogott a lakás, díszek lógtak az ablakban, az ajtón, és akkor még nem is beszéltem a gyönyörűséges karácsonyfáról. A január ebben az évben is, mint mindig, szürkén és komoran cammogott végig. Az utcákon tűlevelüket vesztett, elárvult és megkopasztott fenyőfákat láttam, majd megérkezett a február, már a tavasz ígéretével, habár egy hónapot még ki kell böjtölni, így február közepén igazi felüdülés, hogy piros szalagokkal, szívekkel, ablakdíszekkel dekorálhatom a lakást és űzhetem el a nyomasztó telet.

 

Szizálszívek – virágcserépen és a plafonon

A Valentin-napi dekoráció leghálásabb és leglátványosabb darabjai a szizálszívek. A fémkeretet piros vagy rózsaszín szizálszálakkal tekerik be. Ráadásul ezek a szívek nem drágák, és felhasználásuk is széles körű. A legegyszerűbb, ha betűzzük a koszorúba, de lógathatjuk őket az ablak vagy a tükör elé, illetve plafonra erősítve szívesőt kreálhatunk.

Szolid, de elegáns ötlet, hogy egy közepes nagyságú szizálszív közepét bemetsszük – nem kell kivágni, elég egy x formájú bemetszés –, majd óvatosan egy kisebb cserepes növény köré húzzuk. Ezt az asztaldíszt is elkészíthetjük már hetekkel korábban, és akkor biztos, hogy nem törjük össze a virág leveleit vagy szirmait, február 14-ére pedig virágba borul. Nemcsak szobarózsa, ciklámen vagy korallvirág köré húzhatjuk a szizálszívet, hanem akár tavaszi virágokat (krókuszt vagy jácintot) is felöltözhetünk ily módon.

Némi rózsaszín

A cserepes virágok legegyszerűbb dekorálása, ha a vízálló cserepet színes papírba csomagoljuk. Bár a Valentin-napról és a szerelemről mindenkinek a piros szín jut eszébe, igen mutatós, ha rózsaszín papírt választunk, és azt kötjük át piros szalaggal vagy pirosra festett rafiával.

Egy tubus rózsaszín lehúzható matricafestékkel is csodákat tehetünk. Rajzoljunk szíveket műanyag fóliára – még kontúrozni sem kell –, majd 24 óra száradás után óvatosan húzzuk le őket, és ragasszuk ablakra, tükörre, bögrére. Ha olyan fóliát választunk, amelynek tartása van, nem is kell lehúzni a matricákat, elég kivágni, óvatosan kilyukasztani, és piros szalagra fűzve akaszthatjuk ablak vagy lámpa elé – a fényben úgy csillognak majd, mint a színes üvegek.

Koszorú az ajtóra

Először mindig a karácsonyi maradékot veszem elő. A koszorúalapról leszedem a karácsonyi díszeket, majd piros szaténszalagból és vicces piros-fehér kockás szalagból nagy masnit kötök. A masnicsokor elkészítése ugyanúgy indul, mintha egyszerű masnit kötnék, de nem állok meg két „fülnél”, hanem tovább hajtogatom a szalagot, és a végén dróttal átkötöm. Ezután a dróttal könnyű a vesszőalapra erősíteni. Egy látványos, bolondos masni önmagában is elég díszes, de a koszorút tovább dekorálhatjuk kisebb vagy nagyobb szívvel vagy akár szerelmes üzenettel is.

Virágkoszorú

A hobbiboltok mellett a virágüzletekben is érdemes szétnézni, ha Valentin-napi dekorációt keresünk. Az alapanyagokon kívül kész dekorációt is vásárolhatunk. Az egyik legszebb a rózsákból kötött koszorú. A szív formájú koszorú talán túl direkt, túl hivalkodó, de egy hagyományos, piros rózsákból készült, szalaggal kombinált koszorú bármelyik lakás ékévé válhat. A legszívesebben egész évben megtartanánk.

Valentin-napi koszorúkat nemcsak bejárati ajtóra, de belső ajtókra vagy falra is akaszthatunk. Nekem az a fixa ideám, hogy már február elején a fürdőszoba ajtóra akasztok egy piros szalagokkal kombinált vesszőkoszorút. Így minden reggel és minden este látom. A rózsakoszorú viszont a hálószoba éke. A szerelem „szentélye” maga a háló, éppen ezért az éjjeliszekrényre különböző méretű piros gyertyákat állítottam. Az egyiket átkötöttem rózsaszín szalaggal. A romantikus hangulathoz nem is kell más, csak meggyújtani a gyertyákat…

Fotó: Myreille & Sz. Zs.

Exit mobile version