Albérlő vagy? Esetleg bérbe adsz? Tippjeink neked szólnak!

nlc | 2008. Október 17.
A főbérlőd mindig bejárkál a lakásba? Nem fizet az albérlőd? Tippjeink segítenek, hogy elkerüld a lehetséges buktatókat, csapdahelyzeteket.

Visszatérő viták: pénz az ablakban

A legtöbb vita abból adódik, ha az albérlő egy idő után nem fizeti a szerződésben kikötött díjat. Ilyen esetben a főbérlő azonnal felmondhatja a szerződést, és kötelezheti az albérlőt a lakás elhagyására. Ha ezt az albérlő megtagadja, sokan rendőrért kiáltanak. Ám ez nem mindig egyszerű. A rendőrségnek ugyanis a bűnüldözés az elsődleges feladata, és a szerződések megszegése polgárjogi kérdés. Az ilyen esetek zöme tehát bíróságon landol.

A viták másik gyakori oka, ha valami elromlik a lakásban. Javítani kellene, de ki fizesse a költségeket? Sikamlós terület: ha ugyanis a lakásban olyan hiba állt elő, amely a nem rendeltetésszerű használatból adódik, akkor a bérlő köteles fizetni a javítást. Ám ha olyan hiba jelentkezik, amely a tulajdonos gondatlanságából ered (például elromlik a fűtés, mert kiderül, hogy régen ellenőrizték a szakemberek), akkor bizony a bérbeadón verik el a port. A megoldás csak az lehet, ha olyan körültekintő módon fogalmazzuk meg a szerződést, hogy az minden később felmerülő esetre kitér. De melyek ezek?

Milyen a jó szerződés?

A bérleti szerződés szóban is létrejöhet. Ám a saját érdekünkben írásban kössük meg, minden részletre kiterjedően. Ez segít a későbbi viták megelőzésében.

A jó szerződés az alábbiakat tartalmazza:

Jó tudni!
A határozott időre kötött bérlet határozatlan idejűvé alakul át, ha a bérlő a bérleti idő lejárta után tovább használja, és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.
A határozatlan időre kötött bérletet 15 napra fel lehet mondani, ennek elteltével a bérleti jogviszony megszűnik. A felmondás szóban és írásban is gyakorolható.

a) A bérleti viszony időtartamát. Sokan határozatlan idejű szerződést kötnek, különösen, ha az albérlő jelzi, hogy a lakásra évekig szüksége lesz. Ám a biztonságunk érdekében ilyenkor is szabjunk meg egy határozott időt, mondjuk, egy évet. Az év leteltével meghosszabbítható a szerződés, ám ha nem vagyunk elégedettek, akkor indoklás nélkül megszűnik a jogviszony.

b) A közüzemi díjak fizetésének módját. Rengeteg vitát megspórolhatunk, ha ezt írásban rögzítjük. A közüzemi szolgáltatók ugyanis kizárólag a tulajdonossal állnak jogviszonyban, és az albérlő nemfizetése esetén is neki kell helytállnia. Jó megoldás lehet, ha a havi rezsi összegét beépítjük az albérleti díjba, és azokat tulajdonosként mi fizetjük a szolgáltatóknak. A bérleti díjból származó bevételből adózáskor ugyanis a rezsidíjat levonhatjuk költségként.

c) A rendkívüli helyzeteket. Itt elsősorban azt kell rögzítenünk, hogy folyamatos díjfizetési elmulasztás esetén a szerződés érvényét veszíti. Mivel a rendkívüli felmondás sok esetben a bíróságokon köt ki, meggyorsíthatja a bírói döntést, ha az ilyen eseteket is pontosan rögzíti a szerződés.

d) A lakás állagmegóvását és a leltárt. Rögzítsük, hogy a lakást milyen állapotban adjuk át. Jó, ha a berendezési tárgyakról pontos leltárt készítünk a szerződés mellékleteként, és teljes vagyonjogi felelősséget ruházunk át az albérlőre. Aki pedig jól teszi, ha a bérbeadótól igazolást kér bizonyos létfontosságú szolgáltatások működőképességéről: például hogy a cirkofűtés biztonságos, és hogy az előírásoknak megfelelően ellenőrizték ezt az illetékesek. Ez a bérbeadó szavatossági kötelezettsége.

e) Az elhelyezési kötelezettséget. Sok főbérlő elköveti a hibát, hogy a szerződésben nem rögzíti, hogy ha a lakás a tulajdonos hibáján kívül lakhatatlanná válik, vagy ha a bérlő magatartása, nemfizetése a szerződést semmissé teszi, akkor a bérbeadónak nincs elhelyezési kötelezettsége. Számos későbbi vitát és albérlői követelést megelőzhetünk ezzel.

Az ellenőrzés joga

A bérbeadót – a szerződés teljes fennállása alatt – megilleti az ellenőrzés joga. (Ezt úgy köteles gyakorolni, hogy ne zavarja szükségtelenül a bérlőt.) Ha a bérbeadó az ellenőrzés során észleli, hogy a bérlő a lakást rendeltetésellenes módon használja, követelheti ennek megszüntetését, és az ebből eredő kárának megtérítését is. Ha ez nem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést is követelhet.


Elhelyezési kötelezettség

Gyakran, ha a bérleti viszonyt rendkívüli módon felmondja a főbérlő, az albérlők elhelyezést követelnek a főbérlőtől. Különösen a kiskorú gyermeket eltartó albérlők hivatkoznak erre. Legyünk óvatosak, és a bérleti szerződésbe mindenképpen foglaljuk bele azt is, hogy a főbérlő vállalja-e ezt a kötelezettséget, ha a szerződés valamilyen oknál fogva érvényét veszíti.

Bejelentkezzen, vagy sem?

Sok bérbeadó retteg attól, hogy az albérlő bejelentkezzen a lakásba. Attól félnek, hogy ha ez bekövetkezik, akkor probléma esetén „nehezebben tudja kitenni az érintettet a lakásból”. Nincs ok az aggodalomra. A bejelentkezés ténye nem jelent az albérlő számára többletjogokat, tehát ideiglenesen nyugodtan bejelenthetjük a lakcímnyilvántartóban az albérlőt.

Lakások, főbérlők és albérlők            
Év 2001 2004 2005 2006 2007 2008
Lakások száma (ezer darab) 4065 4134 4173 4209 4238 4270
Száz szobára jutó népesség (fő) 98 95 94 93 92 91
Ebből albérlő (becslés) 7 8 9 9 10 11

 

Az országos adatok alapján folyamatosan nő az albérleti kínálat. Az adatok egyben figyelmeztetőek: a bérbeadók – saját érdekükben – körültekintőbben kell hogy eljárjanak a szerződések megkötésekor.

Válogatás fórumozóink hozzászólásaiból
• „Én hallottam olyan főbérlőről, aki be sem teszi a lábát a lakásába, az albérlők mennek hozzá, amikor fizetni kell. S a törvény szerint ez így van teljesen jól. Én akárhányszor írtam albiszerződést, benne volt/van feketén-fehéren, hogy én mint tulaj csak a bérlő tudtával és beleegyezésével tartozkodhatom a lakásban. Nem is akarok máskor arra járni, teljesen felesleges. Én sem örülnék, ha bárki szabadon bemászkálhatna az én kis magánszférámba” (barack25).

• „Voltam már mindkét fél helyében, és nekem teljesen természetes volt, hogy a tulajdonosnak is van kulcsa a lakáshoz. Amikor bérlő voltam, akkor nem féltem, hogy elvinne valamit, vagy körbenézelődne a cuccaim között, amikor meg tulajdonos, akkor meg egyértelmű, hogy ragaszkodtam a kulcshoz” (doo-doo).

• „Én soha nem cseréltem zárat, tehát volt kulcsa a tulajnak a lakáshoz, de soha nem jött, amikor én nem voltam otthon. Illetve jött, de az nagyon indokolt eset volt.”

• „Soha nem szabad hagyni, hogy a bérlő fizesse a számlákat, utalja át, vagy valami más megoldás, de a számlát csak a tulajdonos fizesse, főleg, ha nincs szerződés!!!!” (Nana25).

• „Én is laktam már olyan helyen, ahol a tulaj ki-be mászkált a lakásba, merthogy az az övé… A legutóbbi pl. elköltötte a kauciót, és épp nem akarta tudni visszaadni. Szóval biztosan nagy rizikó kiadni egy lakást, mert ugye, a mai világban… de kivenni sem veszélytelen. (8-) )”

• „Én mindig a papír híve voltam, mert lehet adott pillanatban bármilyen jó a kapcsolat, később mindenki megváltozhat, és akkor csak a papír marad bizonyságul” (Arimateia).

 

Albérlet.lap.hu »
Ingatlanjog.lap.hu »
Szerződés.lap.hu »

Exit mobile version