Figyeljünk, hogy a fény mindig a szemünkön, és ne a bőrünkön keresztül érjen bennünket.
Szerintem nagyon fontos, hogy előre kitaláljuk, mit szeretnénk a fény segítségével erősíteni vagy gyengíteni. Én például, ha estére vendégeket várok magamhoz, pontosan tudom, milyen hangulatra vágyom, és ehhez mire lesz szükségem. Természetes, hogy a fénnyel is játszani szoktam! Kikísérleteztem, milyen ritmusban gyúljanak fel és le a lámpák és persze a mécsesek. Amikor szeretném, hogy kimondjuk a dolgokat, és nyitott, racionális beszélgetésre vágyom, biztos, hogy világosságot teremtek. Ha viszont hosszú, bensőséges, intim együttlétet szeretnék, tudatosan kerülöm az erős fényeket. Hiszen vallató fénynél csakis a tudatos szintről lehet kicsalni az információkat. Ez pedig a bizalmas beismeréseknek bizony nem kedvez.
Belebetegszünk a sötétbe?
A fény és a kedélyállapotok közötti összefüggések természetesen nem új keletűek. Nem véletlen, hogy télen többen hajlamosak a depresszióra, bágyadtságra. Ilyenkor ugyanis a fényhiány hatására a szervezetben melatonin termelődik, ami a levertségért felelős hormon. Ezzel hozható összefüggésbe az a megfigyelés is, hogy a napsütéses délen élő emberek általában jóval kedélyesebbek, pozitívabbak. Nem megalapozatlanul mondják egy derűs emberre, hogy „napfényes” személyiség.
És mit tehet az, aki visszatérően szenved a fénytelenségtől? A legjobb, ha a nap fényéhez leginkább hasonlító (zöld és sárga spektrumú) lámpákkal veszi körül magát. Arra is figyeljünk, hogy a fény mindig a szemünkön, és ne a bőrünkön keresztül érjen bennünket (ezért nem használ például ilyenkor a szolárium).
Hétköznapi fortélyok
Nálam legutóbb ősszel köszöntött be a fénykérdés. Akkor döntöttem úgy, hogy a belvárosi lakásunk fényviszonyain radikálisan változtatok. Rájöttem ugyanis, hogy a nappali fénye – ahol egyébként a legtöbbet tartózkodunk – kimondottan nyomasztó. Amikor kint sötétedni kezdett, a gyerekeim leginkább már semmit sem csináltak, csak álmosan ásítoztak. Úgyhogy fogtam, és a négy méter magasságból a felére engedtem le a hatkarú antik csillárt, az izzók erejét pedig háromszorosára növeltem. Friss, éber fény került a helyükre, ráadásul sokkal közelebb az archoz.
Biztos vagyok abban, hogy ezért is lett az egész család néhány nappal később sokkal aktívabb, tettre készebb, kreatívabb.
A munkahelyek többségénél, irodákban, tárgyalótermekben is tudatosan használják a tiszta, erős, átható fényeket. Bárokban és éjszakai szórakozóhelyeken viszont kimondottan lágy, tompa, meleg világítással segítik az ellazulást és a mindennapok stresszének levezetését. De nemcsak a fény erősségével, a színével is befolyásolhatjuk közérzetünket. Ha például idegesek vagyunk, érdemes ibolya, kék vagy zöld égő fényében megmártózni, míg a bágyadt, fáradt állapotunkon egy vörös villanykörte segíthet. Lehet, hogy ez a fényjáték már kismértékben is boszorkánykodás, no de épp ez a hétköznapi élet mágiája!
Soma
Soma további lakberendezési tippjei:
• Kék vagy rózsaszín – ilyen a jó gyerekszoba?! »
• Mekkora a térigényed? »
| Cikkünk az Otthon magazin 2009. márciusi számából közölt részletet.
Ízelítő a tartalomból: Tipp: még több lakberendezési tippet, ötletet találsz a megújult Otthon magazin honlapján: www.otthon.hu » |
Forrás: Otthon magazin – www.otthon.hu »