Segítség! Megölöm a növényemet!

Kisvarga Szilvia | 2009. Május 12.
Szereted a növényeidet? Biztosan, különben nem is tartanád őket. De vajon megfelelően gondoskodsz róluk? Egyiknek sem szárad, sárgul vagy hullik a levele? Gyönyörűek a virágaik? Tényleg?

 

Bármilyen nagy szeretettel gondoskodunk is növényeinkről, mégis falakba ütközünk… Kártevőket, élősködőket nem találunk, betegségre, kórokozóra semmilyen jel nem utal… Nos, az ilyen esetekben nagy valószínűséggel hiánybetegséggel állunk szemben – tehát vagy túlságosan, vagy egyáltalán nem ápoljuk növényünket.

 

Mit jelent a hiánybetegség?

Nem a szó szoros értelmében vett betegséget, sokkal inkább azt, hogy valamit elrontunk az ápolásnál. Leginkább ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor az ember nem szed elég vitamint, vagy kevés folyadékot iszik, vagy például csakis szénhidrátot eszik. Ilyenkor legyengül, sápadt lesz, és talán még a haja is elkezd hullani. A növényeknél is hasonló a helyzet. Nincs semmilyen betegségük, de nem a megfelelő körülmények között tartjuk őket.

Milyenek a megfelelő körülmények?

Ahány növény, annyiféleképpen gondozhatjuk őket. Fontos dolog, hogy ha új darab kerül a lakásba, olvassunk utána, hogy mire van szüksége ahhoz, hogy szemet gyönyörködtető növény váljon belőle. Íme néhány tipp, hogy hogyan vehetjük észre a hiánybetegséget, és hogyan orvosolhatjuk a problémát.

1. Öntözés

 

Két alapvető hibát követhetünk el: vagy túl sok, vagy túl kevés vizet adunk a növényünknek.

• Több vizet adjunk neki, ha a szára ernyedt, a levelei lekonyultak, „elrúgja” a virágait. Ha a levelek mégis a növényen maradnak, akkor viszont összezsugorodnak, és a levél csúcsi része bebarnul.

• Kicsit mérsékeljük viszont az öntözést, ha azt vesszük észre, hogy a szár vizenyős, a leveleken és a virágokon penészfoltok jelennek meg, továbbá a levelek sárgák lesznek, és a szélük felpöndörödik. Ne essünk azonban kétségbe, ha csak egy-két levél hullik le, hiszen a túlöntözés jelei egyszerre sok-sok levélen mutatkoznak.

Honnan tudhatjuk, hogy itt az öntözés ideje? Dugjuk az ujjunkat a növény földjébe kb. 1 cm mélyre, és ha az száraz marad, akkor mindenképpen víz kell.

Fontos tudnivaló, hogy október és március között kevesebb vízre van szükségük a növényeknek. Ilyenkor a szokott vízmennyiség kb. 70%-át használjuk csupán, hiszen a hideg hónapokban nagyon keveset párologtatnak.

Öntözni lehet alulról és felülről egyaránt: vagy a növény tövéhez öntsük a vizet, vagy pedig a cserép alátétébe. Ezeket a módokat jó, ha felváltva használjuk. Ne mindig csak alulról kerüljön a cserépbe a víz, hiszen így csakis a növény alsó gyökerei lesznek nedvesek, a felsők viszont elszáradhatnak. Ennek ellentéte történhet, amikor mindennap öntözünk felülről, továbbá mindennap csak egy kevés vizet kap. Ilyenkor a víz képtelen lejutni az alsóbb részekhez, így a szomjazó alsó gyökerek a felszínre törnek, itt pedig könnyen elszáradnak.

 2. Hőmérséklet

Amivel könnyen pokollá tehetjük egy növény életét, az az, hogy nem a számára megfelelő hőmérsékleten tartjuk, hiszen az határozza meg elsősorban a növekedési ütemét. Ha csökkentjük a hőmérsékletet, a növekedés lelassul, rosszabb esetben a levelek összezsugorodnak és lehullanak, ha pedig növeljük, akkor fejlődése felgyorsul, szerkezete szivacsossá válhat.

Ha inkább a magasabb hőmérsékletet szeretjük a lakásban, akkor melegkedvelő növényeket válasszunk! Ezek általában sok fényt és vizet igényelnek, hisz nagyrészt trópusi eredetűek. Ha hűvösebb, árnyékosabb a lakásunk, esetleg le is kapcsoljuk a fűtést éjszakára, akkor inkább mérsékelt övi eredetű növénykéket válasszunk. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy lakásunk hűvös vagy meleg, szerezzünk be egy szélsőérték-hőmérőt. Ha a maximum 22 Celsius-fok felett van, melegnek, ha 16-18 Celsius-fok alatt, hidegnek számít.

 3. Fény

Két fontos jellemzőjét kell megemlítenünk: a fény mennyiségét és erősségét. Ha ezekből túl sokat kap a növény, akkor a levelek színtelenné, szinte áttetszővé válnak, és próbálnak elfordulni a fénytől. Ha pedig túl kevés fényt kapnak, akkor a levelek megnyúlnak, és erőtlenné válnak a szárral együtt. Nyáron szinte egyáltalán nem növekednek, és a virágzás is elmaradhat. Fontos tudni, hogy a növény a fény felé nő, ezért ha több ideig van ugyanazon a helyen, ugyanabban a helyzetben, a levelei és a szár elkezd a fény felé fordulni, és fejlődni. Ha erre nem figyelünk, a növény könnyen féloldalassá válhat, ami nem túl dekoratív látvány, és még a cserepet is állandóan felborítja. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, minden öntözésnél fordítsunk a cserépen egy negyed fordulatot, így egyenletesen fog fejlődni. Azonban vigyázzunk, ha virágzik! Várjuk meg az elvirágzást, mert a virág nem tud olyannyira alkalmazkodni a más és más fényviszonyhoz, mint a levelek, és lehullik.

 

 4. Páratartalom

Általában ránézésre meg lehet mondani növényekről, milyen a páraigényük. A kaktuszok és a pozsgások jobban tűrik a száraz levegőt, nemhiába alkalmazkodtak az alacsony páratartalomhoz. A páfrányok, Alocasiák, amelyek trópusi eredetűek, nehezen viselik el a szárazabb klímájú lakásokat, könnyen kiszáradnak. Ezt onnan ismerhetjük fel, hogy a levelek rohamosan és nagy mennyiségben sárgulnak, és elkezdenek potyogni.

Mit tegyünk, ha páfrányt szeretnénk tartani, de nem szeretjük a nedves levegőt? Nos, a megoldás egyszerű: a növény környezetét tartsuk csupán párásan, ne az egész lakást!

Tipp: egyre többet használt módszer, hogy a cserépalátét helyett a cserepet egy nagyobb felületű, kaviccsal kitöltött tálcára teszik, ezt locsolják be vízzel, és erre teszik rá a növényt.

 Tippek:
• Öntözéshez szoba-hőmérsékletű vizet használjunk!

• Ha túlöntöztük a növényt, vegyük ki óvatosan a cserépből, és tegyük papírszalvétára, ily módon itassunk ki belőle annyi vizet, amennyit csak tudunk!

• Ma már kaphatók táprudacskák és tápgolyók, amelyekből két hónap alatt szabadulnak fel a tápanyagok.

• Növényeinket ne tegyük télen az ablakba, mert a kis réseken beáramló levegőtől könnyen megfázhatnak!

 

 

Exit mobile version