Bármennyire is lelkesít a tudat, hogy hamarosan egy négylábú szőrcsomó boldog tulajdonosa leszel, nem szabad elkapkodnod a dolgot. A lehető legrosszabb megoldás, ha berohansz az állatkereskedésbe, és hazaviszed az első apró jószágot, amelyen megakad a szemed. Végigjártuk a témát a választástól kezdve egészen az új „családtag” érkezéséig.
1. Persze senki sem akar lebeszélni már az elején, de azért csak gondold át alaposan a dolgot! Egy kutyus sok törődést igényel. Ha alig vagy otthon, válassz inkább halat vagy teknősbékát kedvencnek. De komolyan, csak akkor vállald be a szőrös jószágot, ha lesz elég időd foglalkozni vele, máskülönben fabatkát sem ér az egész.
2. Szintén gondold végig, milyen költségekkel jár egy kisebb-nagyobb eb tartása, mert jobb, ha tudod: a kölyök ára csak az első lépés lesz. Etetés, oltások, állatorvos, kutyakelengye, ez bizony mind kiadás, ezzel jobb, ha az első perctől kezdve tisztában vagy.
3. Sokat segíthet, ha más gazdik elmondják saját tapasztalataikat a kutyatartás minden jó és árnyoldaláról, de felteheted kérdéseidet az állatorvosnak vagy a tenyésztőnek is. Ha minden oldalról alaposan átgondoltad a dolgot, és semmi sem tántorít el szándékodtól, akkor kezdhetsz keresgélni. Persze nem csak úgy sebtében!
4. Először is döntsd el, milyen méretű és fajtájú kutyát szeretnél! Persze nagyon fontos, hogy neked milyen tetszik, ugyanakkor vannak más lényeges szempontok is. Ha lakásban fogod tartani, értelemszerűen kistestű kutyát célszerű választani, amelynek kevesebb a mozgásigénye. Ha egy egész kert áll a rendelkezésedre, válassz bátran közepes, esetleg nagy testű kutyust!
5. A hely mellett azt is figyelembe kell venned, hogy a kutya méretével arányosan növekszik a táplálásának költsége, viszont egyes kistestű fajták különleges táplálást igényelnek, és gyakran válogatósabbak.
6. Az sem mindegy, hogy hosszú vagy rövid szőrű ebre esik a választásod. A hosszú szőrűek általában hullajtják a szőrüket, és gyakori ápolásra, fésülése, esetleg kutyakozmetikusra van szükségük, ellenben rövid szőrű társaikkal.
7. Hogy megismerd a különböző fajták jellegzetességeit és különleges igényeit, szerezz be egy könyvet a témában. A képek nagyban segítik a választást, de akár ellátogathatsz egy kutyakiállításra is, hogy élőben láthasd az állatokat.
8. Ne válassz kutyát csak azért, mert ez a fajta most „divatos”, vagy mert a barátnődnek, netán Paris Hiltonnak is ilyen van. Sokkal fontosabb, hogy tudd, milyen vagy te magad, milyen társ illene hozzád igazán!
9. Szintén fontos kérdés, hogy milyen nemű legyen a kutyus. Általában igaz, hogy a szukák kisebb termetűek, alkalmazkodóbbak, könnyebben kezelhetők (kivéve az évente kétszeri tüzelési időszakban), érzékenyebbek, szelídebbek és ragaszkodóbbak. A kanok nagyobb termetűek, gyakrabban agresszívak, ingerlékenyek, makacsak, és szeretnek elcsatangolni – már ha hagyod. A döntés rajtad áll!
10. Csak olyan helyről válassz kutyust, ahol megfelelő körülmények között tartják az állatokat! Tehát jól láthatóan egészségesek, tiszta a helyük, táplálásukra és mozgásukra is kellő figyelmet fordítanak.
11. Ha tenyésztőtől vásárolsz, fontos, hogy a kutyus rendelkezzen megfelelő papírokkal, vagyis a törzskönyvvel és az oltási bizonyítvánnyal, melyben minden bejegyzést állatorvosi aláírás és pecsét hitelesít!
12. Bár általában minden kiskutya aranyos, nem mindegy, melyik mellett döntesz! Ne válassz olyat, ami félős, ijedős, étvágytalan, túl kicsi a testvéreihez képest, esetleg agresszív. Viszont nagyon fontos, hogy érdeklődő, kíváncsi, élénk, kiegyensúlyozott, játékos és egészséges legyen leendő kedvenced.
13. Ha van kedved, ellátogathatsz egy kutyamenhelyre is. Talán pont ott találod meg a csak rád váró kutyust. Általában kölykök is várnak „örökbefogadásra”, ugyanakkor egy nyugodt, kiegyensúlyozott, idősebb kutya is hűséges társad lehet. A felnőtt állatok jelleméről a gondozók adnak felvilágosítást. Azt se felejtsd el, hogy a keverék kutyusok gyakran a legjobb családi kutyák!
14. Mielőtt kedvenced megérkezne új otthonába, fontos, hogy legyen fekhelye, ha kertben tartod, kutyaóla, etető- és itatóedénye, étele, nyakörve, póráza és játékai. Az ápoláshoz fésű, kefe, kutyasampon és bolhairtó szer dukál. Első körben nagyjából ennyi a kelengye.
15. Ha már megérkezik, nem ártana szólítani is valahogy. Válassz neki egy-két szótagos, könnyen kiejthető nevet, mely úgy véled, illik rá. Tehát a Terminátor amúgy is túl hosszú név, tacskónak pedig nem éppen ideális.
16. Ha a kutya kertbe kerül, érdemes előre elkeríteni a veteményest, a virágoskertet, a féltve őrzött pázsitot, tulajdonképpen minden olyan területet, melyet szeretnél megóvni. Később, ha kedvenced nagyobb lesz, már nem lesz szükség a „barikádokra”, magától is tudni fogja, hol a helye.
17. Ne felejtsd el, függetlenül attól, hogy a kutyusod a kertben lakik, és nagyobb tér áll a rendelkezésére, ugyanúgy szüksége van sétára! Így szerez információkat a körülötte lévő világról, így szocializálódik.
18. Ha viszont lakásba kerül, a bútorokat úgy tologasd át, hogy ne tudjon mögéjük bemászni, beszorulni! Jó, ha kijelölsz neki egy saját szobasarkot, zugot, amely csak az övé. A kertben ezt a magánszférát a kennel helyettesítheti.
19. Ha nem akarod, hogy a kedvenc cipőidet rágcsálja össze, adj neki „rágnivalót”, vagyis csontot, műcsontot, neki készült, strapabíró kutyajátékot, ezek ugyanis biztonságosak, és erősítik a fogait. Figyelem, a megunt plüssállat vagy más gyerekjátékok nem kutyának való, mert lenyelheti az apró részeket!
20. Az első perctől kezdve tilts mindent, amit később sem szeretnél, hogy megtegyen a rosszcsont. Az, hogy most még apró, és „úgy tud nézni”, nem jogosítja fel arra, hogy bemásszon az ágyba, kéregessen az ebédnél, vagy felugráljon az emberekre. Ne felejtsd el, később megnő, és leszoktatni egy nemkívánatos dologról jóval nehezebb, mint eleve meg sem engedni! Használd a „nem!” tiltószót, és légy következetes!
21. Na és mi a helyzet a szobatisztasággal? Kertben tartás esetén ez nem akkora probléma, nem úgy, ha a vadiúj szőnyeg látja kárát. Amikor kedvenced először megérkezik, ne a szobába vidd, hanem egy könnyen tisztán tartható helyiségbe (fürdő, konyha), mert bizony balesetek lesznek, készülj fel. Rakj le újságpapírokat vagy kis peremű dobozokat, így kis barátod észrevétlenül megszokja, hogy neki van odatéve, így később nem kell az egész lakást beburkolnod. Valamint evés-ivás és alvás után érdemes levinni a kutyust a szabadba, hogy itt végezhesse el a dolgát. Kint tartott kedvenc esetén is hasznos, ha a kert egyik szegletébe szoktatod, így nem kell majd állandóan a lábad elé nézned.
22. Amint hozzád kerül a kutyus, tedd rá a nyakörvet! Ügyelj a méretre: legyen annyira laza, hogy két ujjadat be tudd csúsztatni alá, ugyanakkor azért ne tudjon belőle kibújni. Kölyökkutyádnak elsőre olcsó pórázt vegyél, hamarosan ugyanis kinövi. Ha egy hétig hordja, egész egyszerűen megszokja, később pedig már csak sétáltatásnál kell ráadnod.
23. Ne csodálkozz, ha az első néhány éjszaka nem sokat fogtok aludni. Kedvenced nyüszíteni, ugatni fog, te pedig folyton mászkálhatsz ki hozzá, hogy visszatedd a kuckójába. Talán hatásos lehet, ha ébresztőórát teszel a kicsi mellé, ez ugyanis édesanyja szívdobogására emlékezteti. Mindenképpen légy türelmes, és ne engedd az ágyadba! Később nem lesz ilyen apró, és sokkal bátrabb, önállóbb kutya válik belőle, ha külön alszik.
24. Ne felejts el kutyusoddal néhány napon belül ellátogatni az állatorvoshoz egészségügyi vizsgálatra, még akkor is, ha a kölyök már megkapta a kötelező oltásokat!
25. Jó, ha kedvenceddel a kezdetektől betartotok valamiféle napirendet, vagyis ugyanakkor legyen a napi sétáltatás, etetés, pihenés, játék. A kutyáknak rendszerességre van szükségük, amit nem csupán hétköznap, de hétvégén is illik követni.
+1: A legfontosabb, hogy foglalkozz vele sokat, és szeresd nagyon! Ne felejtsd el, nem ő választott téged, hanem fordítva, de innentől kezdve szüksége van rád. Az együtt töltött idő és minden közös program erősíti az összetartozás érzését, és pont ez a cél. Kellő törődéssel az apró szőrgombócból idővel tökéletes társ válik.