Komposztálásra fel!

nlc | 2010. Április 17.
Belegondoltál, mennyi hulladékot termelsz nap mint nap? Jó hír, hogy ennek egy része szerves anyag, tehát komposztálható. Próbáld ki te is – nemcsak a növényeid lesznek hálásak, de a környezetedet is tehermentesítheted.

Készítsünk vagy vásároljunk?

Komposztálót készen is vásárolhatunk kertészeti árudákban vagy barkácsáruházakban, de magunk is elkészíthetjük. Ha az utóbbira szavazunk, először is jelöljük ki a helyét. Praktikus, ha földbe süllyesztjük, mert így sokkal kevesebb helyet foglal, és szél esetén nem érezni az „illatát”.

A méretét, mélységét meghatározza, hogy mennyi hulladék kerül bele. Ha sok a lombhullató fánk, bokrunk, vagy nagyobb füves területünk van, akkor jelentősebb mennyiséggel számoljunk. Inkább legyen egy nagyobb verem, mert innen egyszerűbb majd kiszedni a kész komposztföldet, mint egy kis lyukban kotorászni.

Így csináld! A kiásott földet helyezzük minél közelebb, mert erre majd folyamatosan szükségünk lesz. A verem oldalait olyan tartós anyaggal béleljük ki, amelyet lapátolás közben nem teszünk tönkre. Ez lehet akár beton vagy régi raklapok, műanyag palánk. Az alját ne zárjuk le, hogy a nedvesség el tudjon szivárogni, de valamivel – például régi téglával – ezt is határozottan jelöljük ki. Készítsünk egy tetőt a veremre. Nem kell légmentesen zárnia, de fedje le, hogy a nagyobb mennyiségű csapadék ne folyjon be, a nap pedig ne szárítsa ki.

 

Első lépésként a kiásott földből lapátoljunk vissza néhány centimétert. Vékony földréteget akkor is tegyünk az aljára, ha készen vásárolt komposztládát vagy konténert használunk. Ezután mehet bele a különböző, komposztálásra szánt hulladék. 

 

Mit tehetünk a komposztálóba?

Lenyírt füvet, faleveleket, akár a diófa levelét is, kertből kiszedett növények maradékait, gyomokat, sövényvágás, fametszés hulladékát. Az erősebb, gallyasabb részeket aprítsuk fel, mert így sokkal hamarabb lebomlik. Mehet bele konyhai hulladék, zöldség-, gyümölcsmaradványok, tojáshéj.

Mit ne tegyünk bele?

Ez nem szemetesgödör! Ne dobjunk bele nem növényi hulladékot, cigarettacsikket, sörösdobozt, műanyag flakont, papírt, konyhai maradékokat, nyers húst, nem vagy csak nehezen lebomló dolgokat. Ágakat, nyesedékeket is csak felaprózva helyezzünk bele. Ne tegyünk bele használt étolajat, romlott, folyékony maradékokat.

 


Pakoljuk meg!

Az első földréteg aljára szórhatjuk a hulladékot kb. 20 cm vastagságban, majd ismét egy réteg föld következzen. Amikor földréteget szórunk rá, mindig locsoljuk meg, hogy jó nedves legyen, de az áztatást kerüljük. Ha egyszerre nagyobb mennyiségű anyagot teszünk bele, mindig szórjunk a tetejére egy réteg földet, és egy héttel később az egészet vasvillával forgassuk át. Az átforgatás után is szórjunk rá földet, és egy kicsit locsoljuk meg. Nagyjából két hét után kezd beindulni a komposztálódás folyamata. Ilyenkor a hőmérséklet elérheti a 70 °C-ot, és ez több hétig, akár egy hónapig is eltarthat. Ez azért fontos, mert ekkora hőmérsékleten még a diólevél csírázást gátló anyagai is lebomlanak. Ahhoz, hogy a komposztunk alaposan összeérjen, legalább két-három hónap kell.

Ha nagyobb mennyiségű hulladékot tettünk a komposztálóba, mint amennyi fér, ne tapossuk meg, mert a bomláshoz nélkülözhetetlen a megfelelő szellőzés. 10-15 centivel magasodhat a perem fölé a hulladék. Szórjunk a tetejére földet, locsoljuk meg, és várjunk egy-két hetet. Amint beindult az érési folyamat, össze fog sűrűsödni, ezáltal lesüllyed a felső rész is. 


Figyeljünk erre!

Akadnak olyan gyomnövények, amelyek magja képes túlélni a bomláskor keletkező magas hőmérsékletet. Ha éppen a magtermelés időszakában dobjuk a komposztálóba, kikerüléskor kihajtanak, így visszafertőzhetjük a földet, ezért gyomláláskor erre fordítsunk kellő figyelmet. 

Komposztálás.lap.hu »

Forrás: www.otthon.hu »

Exit mobile version