Nem kell sokat utazni a fővárosból, hogy belecsöppenjünk a Váli-völgyben rejtőző, nyugalmat sugalló zöld paradicsomba. A Budapesttől bő félórányi autóútra, Tata és Székesfehérvár között fekvő Alcsútdoboz nevű falucska határától pár száz méterre fekszik a település legfőbb vonzereje, az Alcsúti Arborétum.
A park ideális helyszín egy rövidke, ám tartalmas hétvégi kiránduláshoz, egy-két óra alatt kényelmesen körbesétálhatjuk, sőt ha kedvünk szottyan, jó időben akár le is heveredhetünk valamelyik tisztásra, és élvezhetjük a madarak szűnni nem akaró csiripelését.
Hóvirágünnep
Az arborétum legfőbb látványossága a hóvirágok virágba borulása: jelenleg két és fél hektárnyi területet borít összefüggő hóvirágszőnyeg; a látványos virágözönt a tájkert nyitvatartási idejében – szerdától vasárnap estig – csodálhatják meg a látogatók. A hosszú hétvége például kiválóan alkalmas egy kis kiruccanásra.
A hóvirágmező nemcsak látványával, hanem változatosságával is elbűvöl: 7 hóvirágfaj 24 fajtája látható az angolparkban, várhatóan még két hétig.
Csak a szemnek!
A hóvirág 2005 óta védett növény, természetvédelmi eszmei értéke 10 ezer forint, s akár egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.
A feljegyzések szerint az ország jelenleg legnagyobb mediterrán jellegű hóvirágmezejének első példányait az 1800-as évek végén telepítették a József nádor (1776–1847) által alapított alcsútdobozi birtok kertészei, majd az egymást követő kertésznemzedékek folyamatosan újabb és újabb – elsősorban a mediterrán térségből válogatott – fajtákkal gyarapították a hófehér virággyűjteményt.
| Hazánk legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezejét csodálhatjuk meg Alcsúton |
Az amarilliszfélék családjába tartozó hóvirág Benkő József (1740–1814) botanikusnak köszönheti a nevét, ő nevezte el így a latinul galanthus néven ismert virágot.
Növényritkaságok között
A 40 hektáros arborétum alapítása a Habsburgok úgynevezett magyar ágához tartozó József nádor (1776–1847) nevéhez fűződik, aki alcsútdobozi birtokán felépítette Magyarország legnagyobb klasszicista kastélyát – amelyből már csak a timpanonos főhomlokzat látható –, és egy schönbrunni kertépítőmesterrel megterveztette az ország egyik első tájképi kertjét.
Fiával, József főherceggel (1833–1905) együtt lelkes növényhonosítók voltak, több száz fajjal, fajtával gazdagították növényállományunkat. Az ő munkásságuknak is köszönhető az alcsútdobozi arborétum több mint 540-féle fából és cserjéből álló ritka növénygyűjteménye.
Az arborétum kiemelkedő értékei közé tartozik többek között egy 24 törzset nevelő óriástuja, valamint számos ritka fafajta, a közeli Csaplári-erdőben pedig Magyarország legnagyobb, 170 éves libanoni cédrusa.
Téli nyitva tartás: szerdától vasárnapig 10.00–16.00 óráig (2011. március 14–15-én is nyitva)
Belépőjegy: 660 Ft/fő
Cím: Alcsútdoboz, Alcsúti u.
Megközelítés: Alcsútdoboz a 811-es, Bicskét Székesfehérvárral összekötő út mentén fekszik, Budapest felől az M1-est (Bicske) és Székesfehérvárt összekötő úton vagy az M7-es és 70-es út baracskai leágazásától Bicske felé tudjuk megközelíteni.
Bővebb információ: www.alcsuti-arboretum.hu »