Kiszáradt szobanövények
Nem, nem fognak már „magukhoz térni”, és ezt mi magunk is nagyon jól tudjuk. Mégis mintegy kegyeletből őrizgetjük őket, talán csillapítandó a lelkifurdalást, amiért nem gondoskodtunk róluk megfelelően, avagy a bosszúság érzését, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk, mégsem maradtak életben.
Illatgyertyák
Csak gyűlnek, gyűlnek és gyűlnek, viszont soha nem gyúlnak. Ugyanis a világért sem gyújtanánk meg őket, vagy legfeljebb csak nagyon-nagyon alapos indokkal.
Üres díszdobozok
Annyira „szépek”, hogy inkább nem tartunk bennük semmit, csak a helyet foglalják. Pedig akár még hasznosak is lehetnének, már akkor, ha elvonatkoztatnánk az esztétikumtól és pakolnánk is beléjük. Például néhány kevéssé dekoratív porfogót.
Plüssállatok
Rendszerint azokban az otthonokban is bérelt helyük van, ahol egyébként kizárólag felnőttek élnek. Akadnak köztük emlékek, és akadnak, melyekhez egész egyszerűen csak cukiságuk okán ragaszkodunk. Egyáltalán nem, vagy csak nehéz szívvel vagyunk hajlandóak odaajándékozni bármelyiküket is a fátyolos szemmel kunyeráló vendég gyereknek.
Szárított virágok
Kétségkívül van valami költői egy hajdani, kamaszkori randevún kapott rózsaszál vagy épp a ballagási csokrunk kiszárított maradványainak őrizgetésében. Még akkor is, ha a fiúnak jó esetben is legfeljebb a keresztnevére emlékszünk már. A legutóbbi osztálytalálkozóra szóló meghívást pedig udvariasan elutasítottuk.
Kiürült parfümösüvegek
A parfüm drága, az üvege pedig általában csinos. Vélhetőleg ezen okokból tartjuk meg az üvegcsét azt követően is, hogy a beltartalom utolsó cseppje is eltávozott. Az üres parfümösüveg-gyűjtemény egészen kiválóan fokozza a zsúfoltságot a fürdőszobai polcon vagy a pipereasztalon.
Egzotikus dekortárgyak
Buddha-szobrok, elefántfigurák szigorúan felfelé kunkorodó ormánnyal, füstölőtartók, vízipipák, álomfogók, szélcsengők… Mintha csak valamiféle egzotikus szentélyben járnánk. De nem: ez itt a saját nappalink.
Gyertyatartók…
…melyekben soha nem égetünk gyertyát, vázák, melyekbe soha nem teszünk virágot, vagy épp bögrék, melyekből soha nem iszunk. No nem azért, mert olyan kényesek és értékesek lennének, sokkal inkább mert az elviselhetőnél is több van belőlük. Köszönhetően azon ismerőseinknek, akik ajándékozáskor finoman szólva nem erőltették meg a fantáziájukat.
Lávalámpa és társai
Túlzottan sok fényt nem ad, viszont annál giccsesebb és/vagy – ízlés szerint – pszichedelikusabb. A lávalámpa és a hasonló jellegű hangulat-világítótestek sajátossága és egyben talán legnagyobb hátránya, hogy amikor épp nem világítanak, igen kevéssé mutatósak. Különösen „jól járnak” velük azok, akik szinte soha nem kapcsolják fel őket.
Kagylók, csigaházak
A nyaralás elmaradhatatlan programpontja ingyen szuvenírt, azaz kagylókat és csigaházakat gyűjtögetni a parton. A tengeri állatok földi maradványai kétségkívül klasszul mutatnak a könyvespolcon vagy a tévé tetején. Egy bizonyos mennyiség alatt, legalábbis.
Használaton kívüli berendezések
Elavultak, elromlottak, már réges-rég vettünk helyettük újat, mégsem dobjuk ki őket. Hátha egyszer még jók lesznek valamire, ugye. Egy huszonöt éves kazettás magnó, egy lerobbant doboztévé, vagy épp egy öreg PC… Jók lesznek. Nagyon.
|
Szerkesztőségünk néhány tagja is elárulta, milyen porfogókhoz ragaszkodik…  „Nálunk a ház több pontján is található illatgyertya, amihez különböző okokból ragaszkodom – például nekem kedves embertől kaptam –, és bár néha egyet-egyet meggyújtok belőle kizárólag fontos alkalomból, de többnyire nem visz rá a lélek, hogy »elhasználjam« őket. Ugyanígy vagyok a gyerekeim készítette gyurmafigurákkal is. Némelyikről már hiányzik egy darab, sőt olyan is akad, amire már rá sem lehet ismerni, de sosem tudnám kidobni őket.” Erika „Van egy üveggolyó-gyűjteményem, amit hurcolok magammal lakásról lakásra. Az ablakpárkányon tárolom.” Kriszta „Számomra értelmetlen tárgy: a persely, mert hó végén mindig feltöröm, szóval felesleges.” Enikő „Megszállottan ragaszkodom a világ különböző pontjain vásárolt és itthon nem kapható márkájú, főleg a hagyományostól eltérő dizájnú ásványvizes palackokhoz, amelyek közül mindegyikhez egy-egy kedves emlék fűz. Szépen sorakoznak az erkélyen a virágok közt, és rengeteg helyet foglalnak. De meg tudom magyarázni… 🙂 Néhányban locsolóvizet »érlelek« a napon a szobanövényeknek.” Anita  „Én évek óta őrizgetek egy nagy szalagos számológépet, semmire sem használom, de ajándékba kaptam és nincs szívem kidobni. Néha a polcon van, máskor pedig a gardrób aljában bujkál. Attól függően, hogy milyen korszakomat élem. Amiket gyakran és szívesen halmozok még, azok a cipősdobozok; mindig elhatározom, hogy a mindegyiket a saját dobozában fogom tárolni, nehogy sérüljenek, meg az sem árt, ha sikerül mindig megtalálni azt a lábbelit, amelyikre épp szükségem van. Az első 3 napban működik is a projektem, de aztán valamilyen furcsa külső hatástól vezérelve nem pakolom vissza őket a dobozukba… Így az üres cipősdobozok csak halmozódnak, majd szépen lassan kitúrnak a lakásból.” Daniella „Illatgyertyák vannak, de sosem használom őket, inkább csak porfogók, úgyhogy gondolkodom is a likvidálásukon. Lávalámpa is van, de nem tartom giccsesnek, inkább pszichedelikus egy kicsit, főleg félhomályban, szeretem.” Bálint |