Magyarországon csaknem 5 millió kémény van, közülük nagyjából 110 ezer életveszélyes, és több mint félmilliót kell mielőbb felújítani, javítani. Szakemberek szerint ezért nemcsak fontos, hanem szinte kötelező is évente beengedni a lakásba a kéményseprőt, valamint ellenőriztetni a gázkészülékeket.
Ha visszajön a szén-monoxid
| A kötelező kéményellenőrzéseket a jogszabályokba foglaltak szerint előre ütemezett módon, sormunka jelleggel végzi a közszolgáltató. Idén január és szeptember között 53 ezer lakásba nem engedték be a kéményseprőket. |
A veszélyt jelentő szén-monoxid-mérgezésben idén eddig 12-en haltak meg. Vagyis saját érdekünk a kéményseprő munkáját segíteni azzal, hogy beengedjük a lakásba. Az életveszélyes kémények használatát a katasztrófavédelem megtiltja a hiba igazolt elhárításáig.
„A rosszul karban tartott vagy nem ellenőrzött kémények jelentik a legnagyobb veszély. A szén-monoxid-mérgezés okai legtöbbször a tüzelő-, fűtő- és egyéb berendezések (páraelszívó, kandalló) helytelen használata, a karbantartás és ellenőrzés hiánya és a nem megfelelő szellőztetés. Ezért fontos a kémények rendszeres ellenőrzése. A nehezen észlelhető, színtelen és szagtalan szén-monoxid ugyanis a készüléken keresztül vagy a rosszul működő kéményből áramlik vissza a légtérbe” – mondta lapunknak Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke.
Szerinte a gázkészülékeket (konvektor, cirkó) legalább kétévente, de inkább évente kellene átnézetni. Ez ugyan pár ezer forint ráfordítást jelent a családoknak, de később akár életeket is menthet. Az ellenőrzés mellet fontos a lakások rendszeres szellőztetése és a levegő folyamatos utánpótlása, főleg a jól záródó, jól hőszigetelő, új nyílászárójú lakásokban. Problémát jelent még, ha a lakás levegőjét elszívó készülékek (szagelszívó, nagy teljesítményű ventillátor) egyszerre mennek a nyílt égésterű kazánokkal, berendezésekkel.
Fontos a mérő, de nem mindegy, milyen
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a szén-monoxid-mérgezés elkerülésében nagyon fontos a szerepük az erre a célra készült mérőknek. Ezek ára pár ezer forinttól a 100-200 ezer forintig terjed, de Leikauf Tibor szerint a 15 ezer forint felettiek többnyire már megbízhatóak.
Idén szeptemberben készült egy felmérés, amiből kiderült, hogy a CO-mérők nyolcvan százaléka nem megbízható. Volt, amelyik egyáltalán nem jelzett, de volt olyan is, ami viszont feleslegesen jelzett. Az olcsóbb mérők hibája, hogy mindenféle levegőváltozásra beindulnak, ezért gyakoriak a riasztások. A komolyabb készülékek elektrokémiai cellával működnek, és ezek lényegesen megbízhatóbbak. (Ha kíváncsi vagy, a teszten melyik készülékek bizonyultak megbízhatónak, a Víz, gáz, fűtéstechnika (VGF) című lap oldalán megtalálod a konkrét típusokat értékeléssel.)
Egy mától hatályba lépett rendelet szerint azoknál a közintézményeknél, ahol a közösségi tér és a tüzelőtér egyezik, kötelező lesz szén-monoxid-érzékelő alkalmazása, például akkor, ha az osztályteremben fával fűthető cserépkályha áll, vagy a várószobában van a gázos vízmelegetítő vagy a kazán. Egy még kidolgozás alatt lévő rendelet pedig hamarosan szabályozza a CO-mérőkkel kapcsolatos minőségi elvárásokat is.