Szeretnék majd egyszer egy külön kis íróasztalt magamnak itthonra. Nem kell nagyobb, mint amin elfér egy olvasólámpa, egy kávésbögre és a laptopom. Lenne egy titkos fiókja is, hogy beletehessem a kincseimet. Vagy a gép töltőjét. (Igaz, időnként az is nagy kincs.) Az asztalka elférne egy sarokban vagy egy kis zugban. Odasütne délután a nap, és csillogó aranyszín fényével beragyogná a dolgos perceket. Lenne egy kényelmes szék, amin ha hosszú ideig ücsörögnék, akkor kibélelném még egy puha párnával is. Néha egy kismadár kíváncsian bekukucskálna az ablakon, hogy minden rendben van-e. És minden a legnagyobb rendben lenne, persze.
