Myreille, két kisfiú anyukája:
a mosogatás a legnagyobb mumusom
Nekem a tervezés, rendszerezés és az ütemezés segít. Több szennyestartónk van: külön gyűjtjük a fehéret, a színeset és egyéves Dani fiam ruháit is külön gyűjtöm. Általában péntek este bepakolom a színes ruhát a mosógépbe, beállítom rajta az időzítőt, és szombat reggel ki tudom teregetni az első mosást. A második nagymosás pedig lemegy szombat délelőtt, miközben készül az ebéd, az ötéves pedig porszívóz. Nagyobbik fiam számára a takarítás szórakozás, sokkal nagyobb elánnal csinálja mint én. (Persze, a kicsinek is kell adni egy tiszta rongyot, mert ugyanazt akarja csinálni, mint mi.)
Amióta kétgyermekes anya vagyok, a vasalásban nem jeleskedem, így a vásárlásnál kell ügyesnek lennem: olyan ruhákat választok, amelyeket nem kell vasalni, illetve a pamutokat csipesszel teregetem, azonnal mosás után, hogy ne gyűrődjenek, és ne legyen bennük csík a szárító miatt. A mosogatás a legnagyobb mumusom! Még sohasem volt mosogatógépem, de remélem, hamarosan
lesz, és pont azt a könnyebbséget hozza az életembe, amit remélek tőle.
Viki, három kisgyerek anyukája:
a feszes menetrend könnyít
Nekem a legtöbbet három gyerek mellett az segített, hogy mindennap van fél óra, amit a háztartással foglalkozom, és egy táblázatban vezetem, melyik napra milyen feladat jut. Bár macerásnak és szigorúnak tűnik a rendszer, nekem működik és nagyon bevált. Így soha nem úszik a lakás – ami három gyereknél azért már könnyen előfordulhatna –, és a nagytakarítás sem akkor kínszenvedés.
Találtam a táblagépemre egy menütervező és bevásárlólista-író alkalmazást, és így kreáltam A heti menüt meg B heti menüt, és hihetetlen, mennyi stressztől megszabadultam. Egyrészt így a férjem is el tud menni vásárolni (a listán a márkát is meg lehet jelölni!), másrészt nem kell mindig azon agyalni, hogy mi a fenét főzzek, harmadrészt meg nem kell mindig új listát írni, ami szintén sok időt elvett. Ha meg éppen olyanom van, hogy új dolgot akarok kipróbálni, vagy megunok egy kaját, vagy valaki megkíván valamit, akkor az egyik kaját helyettesítem azzal, és kész. Akkora könnyebbség, hogy még!
Betti, három kislány anyukája:
a kávémat mindig nyugiban iszom meg
Együtt ébredünk fél nyolc körül, utána reggeli, mindig olyasmi, amit frissen készítek (tojás, virsli, omlett, melegszendvics, zabkása, tejbegríz), ritkán úszom meg egy kakaós csigával, de azért az is megesik. Délelőtt, amíg a legnagyobb lányom oviban van, addig vágom rendbe a lakást, leszedek ruhákat, hajtogatok, mosást berakok, mindezt a középső lányom „segítségével”, vagyis lassítással, közben pedig megállítva egy-egy szoptatással, pelenkázással, gyümölcskészítéssel, fenéktörléssel.
Délelőttre időzítem magamnak a jutalomkávémat, vagyis nem a reggeli a zűrzavarban kávézom, hanem amikor már csak magunk vagyunk, és a nagylányom meg a férjem már elmentek otthonról.
Nagyjából 11-től megyünk sétálni a lányokkal, én többnyire bevásárolok, ha kell. Ebéd után a csajok jó esetben alszanak, ilyenkor jut egy kis idő magamra is. Délután már nemigen tudok házimunkázni, mert vagy játszunk valamit, kell, hogy segítsek rajzolásban, gyurmában ebben-abban, vagy ha jobb idő van, akkor még egy sétát iktatunk be ilyenkor.
Ezekből is látszik hogy igazi főzésre nem igazán van alkalmam, mert nem szeretek úgy főzni hogy közben a gyerekek magukban ki tudja, mit csinálnak a szobában. Ha nagyon akarok, akkor este 9 után van nyugi, és akkor még aktív vagyok, reggel képtelen lennék emiatt hamarabb felkelni, mint a család.
Ami szabályom, bár néha nehezemre esik, hogy sosem fekszem úgy le, hogy ne raktam volna rendbe a konyhát, még éjfélkor is nekiállok kipakolni a mosogatógépet, mert különben délelőtt túl sok időmet elvenné. Főzésben segít anyósom és anyukám is. Ami egyelőre nincs benne a programban, az a takarítás. Van egy segítségem, aki kéthetente jön, de közte csak a tűzoltás van. A nagy bevásárlásokat főleg házhoz szállítással oldom meg, az már nem fér bele az időmbe máshogy, illetve szerencsére a férjem imád piacra járni, és ha nem dolgozik szombaton, akkor oda is el szoktunk menni. Nekem most a gyerekezés a fő feladat, minden mást valami segítséggel oldok meg.
Juli, egy kislány anyukája:
vannak sűrűbb napok is
Olyan lakásban lakunk, ahol sajnos sok minden nem áll kézre. Ezt nagyon nem szeretem, mert úgy érzem, több időm megy emiatt házimunkára, mint kellene. Nem szeretem feszes rendszerekhez kötni magamat, azt észrevettem, hogy közepes armageddont nagyjából negyven perc alatt lehet felszámolni a lakásban, egy nagyobb pedig másfél óra.
A házimunka nagyban függ a napok sűrűségétől is, miután otthonról dolgozom, van, amikor egy határidős feladat sokkal fontosabb, mint az, hogy kipakoljam a mosogatógépet. Ha viszont már sikerült leadnom a munkát, kifejezetten jólesik valami mást csinálni, és nem esik nehezemre berakni egy mosást, kiteregetni és közben lassan haladni az otthoni teendőkkel. Így gyakorlatilag a mosógép szinte mindennap megy, de általában nem is szokott felhalmozódni a szennyes.
Ha nem kell sok dolgot házon kívül intéznem, akkor így egész jól kézben tudom tartani a dolgokat. Persze ha sok a határidős munka és a gyerek is lebetegszik, akkor nem mindig vagyok büszke az állapotokra. De miután a férjem is mindig segít, szerencsére hamar rendet tudunk együtt vágni és ez megnyugtató.
Nagy bevásárlást nem csinálunk már évek óta, szupermarketekbe nem járunk. Hetente egyszer megyünk közösen piacra, ez nálunk kedvelt családi program.