A klímaváltozás miatt egyre több gólya telelhet itthon

nlc | 2014. Február 17.
A gólyák felülbírálták a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot, mondja az ornitológus, aki ezzel magyarázza az egyre nagyobb számban itthon telelő gólyákat. Szerinte akik idén maradtak, azok valószínűleg jövőre sem vágnak neki az útnak.

A madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa: “A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb lagymatag telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak.” 


Az enyhe idő nyomán ugyanis a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. “Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú – például betegségekre hajlamos – egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve” – emelte ki az ornitológus.

Döntöttek, és jól jártak

Szerinte az idei télen is itthon maradt, többtucatnyi fehér gólya látványos példája annak a folyamatnak, ahogyan a madarak a klímaváltozáshoz alkalmazkodnak. Egy hónapja mi is beszámoltunk az Ászáron maradt négy gólyáról, akiket az iskola takarítónője és a helyi horgászok etetnek, és úgy összemelegedtek, hogy már várják a nő közeledését.

Ezek a madarak mérlegelték, mekkora veszéllyel jár a hosszú repülés és mekkora kockázattal a helyben maradás, és egy evolúciós lépést téve “felülbírálták” a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot – vélekedik a szakember, aki szerint az állatok végül “jól döntöttek”, mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig. 


Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezek a madarak költözés helyett ősszel is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Pláne, hogy Egyiptomban akár börtönbe is kerülhetnek. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen száznál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok – mutatott rá. 


Márciusig etessünk

Örvendetes, hogy bár néhány éve még a kihalástól féltettük, mára azonban a parlagi sasok száma egyre növekedik, már több mint 150 pár fészkel a Duna–Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, “az idők szavának” engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak. 

A klímaváltozás mellett a mezőgazdaság térhódítása is fenyegeti a madárvilágot. A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példái a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. “Egyre fontosabb, hogy segítsük a madarak megmaradását. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal” – figyelmeztetett a szakember.

Exit mobile version