– Miért vetted az irányt az irodai munka és a racionalitás világától az alkotás felé?
– Jó pár évig dolgoztam egy multinacionális cégnél, mielőtt megszülettek a kislányaim. Akkor átgondoltam, mit is szeretnék, illetve hogy egyáltalán mit tudok vállalni, és úgy döntöttem, hogy nem megyek vissza. Időben is nehezen tudtam volna megoldani a két gyermek mellett, és más vágyak kezdtek megfogalmazódni bennem.
– Odáig rendben, hogy leszámoltál a multicéges életeddel, de hogyhogy éppen ötvös lettél?
– Látod, ez jó kérdés, néha én is elcsodálkozom magamon, hogyan is alakult az életem. Kisgyerekként, mint általában a gyerekeket, engem is szinte minden nagyon érdekelt, a kreatívkodás, az alkotás, a rajzolás is. Aztán, egészen hihetetlen, de egy ideig semmiféle kézműveskedés nem volt az életemben, például a gimis és az egyetemi évek alatt. Az ékszerkészítést később, teljesen önállóan kezdtem el. És aztán úgy négy éve, amikor a lányaim ovisok lettek, elvégeztem egy ötvösiskolát.
– Szerinted nőies szakma az ötvösség?
– Ha azt nézzük, hogy fűrésszel meg kalapáccsal dolgozom, akkor nem mondanám tipikusan női szakmának. Ha a szépség, az esztétikum, az ékszer oldaláról közelítem meg, akkor viszont nagyon is nőies szakma. Egyébként havonta egyszer elmegyek egy ötvösműhelybe, mert csak ott vannak olyan nagyobb méretű alapgépek, amelyekre időnként szükségem van, ilyen például a henger vagy a polírozógép. A lakásunk egyik sarkában van az én miniműhelyem, tele kisebb gépekkel, illetve kéziszerszámokkal.
– Az utóbbi időben főleg ezüsttel dolgozol. Mit tapasztalsz, milyen ékszereket kedvelnek leginkább az emberek?
– A saját kollekciómmal kapcsolatos visszajelzések és eladások kapcsán azt mondhatom, hogy a magyar vevők is inkább az igényesebb darabokat részesítik előnyben. A vásárlóim szeretik a nemesfémeket és gyakran keresnek olyan ékszereket, akár saját maguknak, akár ajándékba szánják, amelyek minden nap hordhatóak. A fás kollekcióm darabjai a favoritok, ezt már menyasszonyi ékszerként is választották. Az eddigi legextrémebb, hozzám érkezett kérés pedig egy vadászgörényes gyűrű volt. Egyetlenegyszer csináltam ilyet, emlékezetes kérés volt, az biztos.
Fűrésszel és kalapáccsal dolgozik, mégis nőies szakmát űz Réczey Melinda, aki a két gyereke születése után nagyot váltott. Egészen addig aludt benne az alkotószenvedély, amíg a lányai oviba nem mentek. Akkor elvégzett egy ötvösiskolát, és azóta a <a href="http://www.meska.hu/Shop/index/990" target="_blank"> Meskán árulja az ékszereit Sempervivum néven.</a>
– Milyen terveket szövögetsz még?
– Most főleg ezüsttel foglalkozom, de a hosszú távú tervek között szerepel az arany és a nemes fákkal való munka is. Ez teljesen új terep lesz nekem.
– A Meskán Sempervivum a boltod neve. Miért pont ez?
– Ez egy latin szó, a jelentése “mindig élő”. A kövirózsára is használják, ami a növényszombolikában az életerő és a szorgalom jelképe. Pontosan ezért választottam.
NÉVJEGY Réczey Melinda ezüstből, fémhuzalból, féldrágakövekből és ásványgyöngyökből készít ékszereket. Medálok, nyakláncok, karkötők és fülbevalók kerülnek ki a kezei közül. Hosszú út vezetett idáig: közgazdász volt, majd üvegfestéssel foglalkozott, utána a zsugorfóliás ékszerkészítés technikáját dolgozta ki, végül a drótékszerek felé fordult, és ezzel párhuzamosan ötvösnek tanult. Két kislányával és a férjével Diósdon él. A Meskán saját kis boltjában árulja ékszereit. |