Igazi magyar virtus volt a tojáspatkolás

– Hogyan jut valakinek ötven körül az eszébe, hogy tojásokat patkoljon?
– Nálam ez egy tévéműsorral kezdődött, amelyben patkolt tojást láttam. Izgatott, hogy vajon meg tudom-e én is csinálni.

– És hányadjára sikerült?
– Az első kettő összetört, aztán a harmadik tojás megmaradt. Persze, azóta rengeteget törtem már el munka közben, de ez a tanulási folyamat része. Eleinte az én technikámmal csak két patkót tudtam rátenni, így az izgatott, hogyan tudnék még többet. Sokáig csak a mennyiséget növeltem, nem voltak kidolgozott motívumok. Majd egy év eltelt, mire kialakítottam az első motívumot.

– Melyik munkájára a legbüszkébb?
– Erre itt – mutat rá egy tyúktojásra. Ezen 148 darab patkó van.

– Számít, hogy milyen tojással dolgozik?
– Ma már nem. A kisebb tojással, mint a fürjtojás, kevesebb a gond, de hamarabb törik. A nagyobbaknak, mint a strucc- vagy az emutojás, kemény a héja, azokat már érdemesebb gyémántfejű fúróval megmunkálni.

– Honnan szerzi be a tojásokat?
– Tyúktojásból vagy a hófehér héjú, vagy a sötétbarna héjú tojáson mutat jól a patkó. A fehéreket Németországból és Hollandiából hozták nekem, sötétbarna héjúból pedig van egy hazai beszerzőm, akinél válogathatok.

A különleges tojásokat, mint például az emutojást a Gyöngyösi Állatkerttől veszem. Onnan nemrégiben jutottam egy igen ritka, világoskék árnyalatú emutojáshoz. Az emutojások általában smaragdzöld színűek.

"Eleinte csak kihívásként tekintettem rá, majd egyre jobban rákaptam. Mára annyira megfertőzött ez az egész, hogy nem tudom abbahagyni." Első tojását ötvenéves korában patkolta László Gyula, de még 15 év elteltével is csillog a szeme, amikor a hobbijáról beszél, és húsvétkor éveken át a szentendrei Skanzen kovácsműhelyében mutatták be a munkáit.

– És a pici patkók honnan vannak?
– A patkókat magam készítem, forrasztóval, lágy fémből, lapításos technikával. Magyar címert is készítettem már így, amit tojásra szegeltem. Szeretek mindent én csinálni, ha készen venném, akkor csak egy összeszerelő-üzem lennék. Eleinte ólomból öntötték a patkókat, ilyet én nem készítek, de a zengővárkonyi tojásmúzeumban (Míves Tojás Múzeum) ólomöntéses díszített tojások is láthatók.

– A patkón kívül mit szokás tenni a tojásra?
– A patkolt tojásaim zsűrizettek, de két kategória van, a népi iparművészeti tojásoknál ragaszkodnak a népi hagyományok betartásához: a tojás héját nem szabad festeni vagy kezelni, és a természetes tojáshéjra csak patkó kerülhet. Semmi más. Ha már címert, dátumot, vagy feliratot teszek rá, azt nem fogadják el.

– Látom, készített tojásokból egy templomot is. Ez hogyan készült?
– Éveken át húsvétkor a Skanzenben, a kovácsműhelyben mutattam be a munkáimat. A kovácsműhellyel szemben áll egy pici templom. Ez ihletett a tojástemplom munkámban. A templom főhajója strucctojás, a torony japán tyúktojás, az oldalhajó pedig lúdtojás. A belseje is teljesen be van rendezve: oltár, padsor, festmények, harang, minden, ami kell.

– Mi a szakmája, hogy ennyire szeret apró dolgokkal bíbelődni?
– Civilben gépésztechnikus voltam, de mechanikai műszerész szakmám is van.

 – Mennyi időt tölt a tojáspatkolással?
– Nem szoktam nézni az órát, amikor ezt csinálom, teljesen magával ragad a tevékenység. Főleg télen foglalkozom ezzel, mivel kertes házunk van. Sokkal értelmesebbnek tartom, mint a tévét bámulni. Amúgy a tojáspatkolás keletkezéstörténetének egyik verziója éppen az, hogy a kovácslegényeknek télen nem volt annyi munkájuk, unalmukban kezdtek el tojást patkolni. A másik pedig igazi magyar virtusként említi a tojáspatkolást, ugyanis a fiatal kovácslegény azzal bizonyította be, hogy nem mafla, hogy meg tud patkolni még egy tojást is.

– Miért éppen tojást? Azon kívül, hogy ez kihívás, van valami jelentése?
– A tojás nem csupán a húsvét egyik jelképe, hanem a kezdet, az élet keletkezésének a szimbóluma. A Kalevala a világmindenség keletkezését is a tojásból eredezteti. Sokan úgy tartják, a patkolt tojás a szerencsével megáldott élet.