Amíg pedig új gazdihoz került Kófic – mert a kiválasztás nem is olyan könnyű –, addig Deménnyel és népes családjával élt egy hétig. Egy hét pedig nagy idő, kutyaidőben pedig még több, úgyhogy számtalan derűs és gondterhelt pillanat áll Gazdi és Demény mögött az átmeneti jövevénnyel. Képes beszámolónkból ismerjétek meg a nagy kutyamentő akció részleteit, Demény kommentárjaival.
“Itt kezdődött a szerelem. Gazdinak agyára ment a láz. Kóficot és tesóját Szombathelyen kobozták csirkefej-szaporítótól, és került Gazdi kedves barátjához, aki kezdhet ezért engesztelni. Nálunk vasárnapig maradhat, ha viselkedik. Különben ma valahol elásom. Kófic 3 hónapos, drótos fiú. Gazdit keres, de nem adjuk akárkinek.”
“Még mindig itt van. S*ggdugasz. A neve Kófic. Holnap elmesélem. Vagy megszabadulok tőle az éjszaka.”
“Max nagyon besértődött. Na ja, az ő életébe toppantam anno én is.”
“Tessék, olvadjatok el. Zöld szeme van. De tollak vannak a fején, nem szőr, mindent megrág, Gazdit is, nyafog, Gazdi is. Ivánra morog. Zajos. Remélem, visszaváltható.”
“Max kajája. Ki rágta ki? Na, ki?”
“Kukászati alapismeretek, bevezető óra.”
“Mit hisz magáról a kispöczi? Hogy játszhat a nagykutyákkal?”
“Pockászati alapismeretek. Tök kezdőknek.”
“Figyelj, Kófic, ez a hűtőnek nevezett isten. Ha türelmesen vársz, megnyilatkozik.”
“Kófic este gazdihoz költözik, nagyon várják. Itt meg lesz egy kis szívmegszakadás.”
