Február van, tombol az esküvőszezon, most mindenki esküvői meghívót keres?
Igen, nagyon sok megkeresés érkezik, de az az érdekes, hogy elmondhatom, az esküvői szezon nekem már januártól decemberig terjed. Évszaktól függetlenül, folyamatosan kérik tőlem a meghívókat. Mostanában a vintage, a népies és az elegáns meghívók is kedveltek. Jellemzőek a Papirosbolt meghívóira a natúr és a matt textúrák, világos színek: a krém és a fehér, amiket szívesen házasítok, a letisztult vonalak. Még a vintage stílust is kicsit lecsupaszítom, persze a csipke és a légies-régies finomság marad.
Engem általában nem azok a menyasszonyok találnak meg, akik kifejezetten trendkövetőek, hanem azok, akik az egyéniséget igénylik: közösen szoktam gondolkodni velük, együtt találjuk ki, hogy az adott esküvőhöz mi illik a legjobban. Nagyon jó a kapcsolatom a párokkal, rengeteget beszélgetünk, már-már barátokká válunk a végére. Az a jó, hogy aki a Meskán vásárol, az értékeli, ha valami egyedit kap.
Mit jelent az, hogy domborítod a papírt?
Ez egy nagyon egyszerű dolog, egy kisméretű gépet képzelj el, ezen húzom át a papírt. Sima hobbiboltban is beszerezhető, nem is olyan vészes az ára. Ami viszont már költségesebb mulatság, az a sablonok beszerzése. Három évvel ezelőtt én erről az egészről még semmit nem tudtam, aztán egyszer vettem egy adag dombornyomott borítékot a Meskán, és lenyűgözött, hogy mennyire szépek, kedvesek, egyediek.
És ma már te is ilyen lenyűgöző dolgokat készítesz.
A szülinapi domborítóm meg a Meska segít nekem ebben. A Meskán teszteltem le mindjárt a szárnypróbálgatásaim legelején, hogy eladható-e, amit készítek, vagy inkább csak a fióknak való. Hál’ istennek szeretik a papírdolgaimat, kapom a pozitív visszajelzéseket, amelyekből ezt le tudom szűrni. Ezek azért is fontosak számomra, mert a csekélyke önbizalmamat izmosítják, megerősítenek abban, hogy van értelme, létjogosultsága és remélhetőleg jövője is annak, amit csinálok.
Sikeres magyar vállalkozások:
|
Ez akkor nálad több lett, mint pusztán hobbi.
Igen, és nem panaszkodom, de tényleg rengeteg a teendőm, ez minden napomat betölti. De ez az egész nem működne a családom támogatása nélkül: a párom és a 8 és fél éves lányom hősiesen viselik, hogy anya hétvégenként gyakran nem finom, többfogásos ebédet főz, hanem a papírjaival foglalatoskodik.
Amikor három évvel ezelőtt átdomborította az első papírt, reszketett a keze az izgatottságtól. A papírdomborító szerkezetet a család vette neki, meglepetésként összedobták rá a pénzt, mert tudták, hogy nagyon vágyik rá. Krizsán Ibolya nem sokkal ezután létrehozta Papirosboltját a Meskán, ahol elhivatott papírdomborítóként azóta is rengeteg papírcsodát árul, az esküvői meghívóktól a zászlófüzérekig.
Ha esetleg más is kedvet kapna, hogyan tanulhatja meg a papírdomborítást?
Főként internetes önképzéssel, én is így tanulok egyre többet, amikor például egy-egy felkéréssel kapcsolatban egy új technikát vagy megoldást keresek. Aztán érdemes inspirálódni is. A netes kalandozásaim során gyakran belefutok zseniális kézműves alkotókba, scrapbookos bloggerekbe, grafikusokba, és ilyenkor érzem, hogy mennyire sokat lehet és kell még tanulnom. Tisztában vagyok vele, hogy mennyire az út elején járok még.
NÉVJEGY
“Papírdomborító” Ibolya korábban a férjével vitt egy közös vállalkozást, de a gazdasági válság hatására váltott. Ma a “boldogságos papírholmikkal” foglalkozik – így nevezi a kézműves alkotásait. Azt mondja, végérvényesen és visszavonhatatlanul beleszeretett a papírdomborításba és egyéb papirosmunkákba, mert leírhatatlan örömöt okoz neki az alkotások kiötlése és az elkészítése is.